Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. február 19., tanári értekezlet

Kérdezi, hogy ez vonatkozik-e minden egyetemen foglalkoztatottra, vág csak kizárólag a ©inősitettekre? Előfordul ugyanisi#; hogy ápolónők, asszisztensek, vagy takarítónők munkahelyet változtatnak és rövid utón kérdnek Írásbeli információt.

A pont utolsó bekezdése és e között ellentmondás látszik, mert az a szóbeli véleményadást megengedi.

Kérdezi, ezt a szóbeli véleményt nem kell az információ kifejezés alá sorolni, ez ettől független?

A 8. oldal utolsó pontja a személyzeti megbízottak munkájának jutalommal történő elismerésével foglalkozik. Kérdezi, hogy honnan, milyen forrásból és mennyi lehet ennek a jutalomnak az összege? Az intézet nagyságát, vagy a megbízott igénybevett idejét kell-e figyelembe venni?

A 18. oldal 47. pontja arról tájékoztat, hogy a minősítést pályázatok alkalmával feltétlen fel kell használni.

Kérdezi, ki az, aki biztosítani tudja, hogy ezeket a minősítéseket a pályázatoknál fel is fogják használni?

Gegesi: Jászsági elvtárs beszámolójából is kitűnik, nogy rendkívüli jelentőségű feladatot jelent az intézetvezetőknek és az intézeteknek ilyen értelemben foglalkozni az un. személyzeti munkával. Ez természetesen a tudományos utánpótlással való foglalkozás kérdését is érinti. Az intézetvezetők magatartása, viselkedése, az intézet irányítása, minden szempontból döntö jelentőségű ebben a kérdésben. Egy professzor, amikor ezt a pozíciót megkapj^, ettől kezdve annak a területnek elismert vezetője lesz. Tőle függ azoknak a fiataloknak a sorsa, akik az intézetben vannak. Tőle kérnek.javaslatokat, ösztöndíjakra, stb. így kialakul egy olyan emberi tekintély, ami megszabja annak az intézetnek az életét. A professzor álláspontja a döntő.

Ezzel a lehetőséggel élni kell és a professzorral éreztetni kell, hogy nemcsak kötelességei, hanem jogai is vannak, amivel nemcsak visszaélhet, de éljen is ezzel a hatalommal, azon szempontok szerint, amelyet a kormány politikája megkíván.

Intézeteink eredményeit nézve egyik területen sem

mutatkozik olyan jelenség, mintha valamelyik tanszékünknek a vezetője az elmúlt 2o évben visszaélt volna