Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1968. június 5., IV. rendes egyetemi tanácsülés
- 4 -1954—tol 1956-ig a SZUOTA Belgyógyászati Intézetében a fiziológiai laboratórium vezetője* 1956-tól 1960-ig-a Moszkvai Központi Orvostovábbképző intézet kiin. és exp. fiziológiai tanszékének vezetője, 1960-tól a SZUOTA Normál és Kórélettani Intézetének vezetője, 1944. é-s 194-7. között, majd 1957« ós I960, között a SZUOTA titkára, Parin munkássága nagymértékben gazdagította a keringés fiziológiát és p.othofiziológiát. Kísérleteiben kimutatta, hogy a kisvárkor baßoreceptorain kezdődő reflexeknek fontos szerepe van az egész vérkeringés szabályozásában. Kimutatta, hogy az art,pulmonalis basoreceptórainak ingerlése reflexesen kiváltja a lép összehúzódását. Ez a reflex, mely a szivbe folyó vér mennyiségének egyik legfőbb szabályozója, és fontos szerepet játszik a szív kompensatiójában - azóta is az ő nevét viseli. A kisvárkor receptoraival kapcsolatos munkáit egy monográfiában gyűjtötte össze, mely 1946-ban jelent meg ”A tüdőerek szerepe a vérkeringés reflexes regulációjában” címmel. Számos munkája jelent meg a lép-vérkeringés idc-gi és humora- * lis szabályozásának összehasonlításával kapcsolatban, a termikus ingerlés és az ultraviola sugárzásnak a vérkeringésre kifejtett hatásmechanizmusával kapcsolatban. Muakái jelentek meg a perctérfogat meghatározás módosítására és modernizálására vonatkozóan. Több munkája jelent meg a docompensalt szívizom pathofiziológiájával kapcsolatban. Parin és munkatársai műt itták ki, hogy a klinikai gyakorlatban elég gyorsan fellépő u.n. hyperkinetikus syndroma azért keletkezik, mert a Na és viz visszahatása következtében nagymértékben fokozódik a szervezet oxigén igénye. A szív pathofiziológio problémáival foglalkozó munkát ”A vérkeringés klinikai fiziológiájának alapjai” /1C)G0/ cimü könyvében foglalta össze. A ballistocardiografiával végzett kísérleti munkái nagyban hozzájárultak e módszer elterjedéséhez. Az utóbbi időben számos munkája jelent meg a kozmikus hatásoknak a vérkeringésre és a legzomüködésre kifejtett hatásáról, A repülős és űrrepülés orvosi kérdéseinek legismertebb kutatója. Vezetése alatt 20 disszertációt védték meg. Dr,Alexander Haddow professzor Két évtizede igazgatója a Londoni Chester Beatty Intézetnek, a Londoni Egyetemen a daganatos kórtan egyetemi tanára# Tagja a Hoyal Society of éledi cinnek, a francia becsületrend lovagja, a Szovjetunió Orvosi Akadémiájának tiszteletbeli ■ tagja. Tudományos munkásságának elismeréséül lovagi rangot kapott. A magyar tudományos élettel hosszú évek óta szoros kapcsolatot tart fenn, számos magyar kutató tanulmányútját tette le_ hétövé, több kutatási irányunkat átvette és továbbfejlesztete. 7595/68.