Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1967. szeptember 1., kibővített rendkívüli ülés
Io -Engedjék meg mégegyszer, hogy köszönetét mondjak Sós professzor elvtársnak három éves rektori tevékenységéért, köszönetét mondjak az egyetem állami vezetésében eddig is munkálkodó elvtársaknak eddigi tevékenységükért és őszinte szivvel kivárjak az uj feladatkörbe kerülőknek és a régi feladatköröket megtartottaknak sok sikert az egyetem, az oktatás, kutatás? betegellátás és az orvostudomány továbbfejlesztése érdekében, Dr.Sós József: kéri dr.Zoltán Imre .egyetemi tanár urat, a Budapesti Orvostudományi Egyetem uj rektorát, hogy a rektori széket foglalja el. Dr.Zoltán Imre; , Igen tisztelt Miniszter Elvtárs ! v Tisztelt Egyetemi Tanács ! Kedves Elvtársak ! ‘Köszönöm a Miniszter Elvtárs hozzánk intézett megtisztelő szavait és mindenek előtt a bizalmat, arai megbízatásunkban megnyilvánul. Mindhármunk nevében, akik most lépünk uj tisztségünkbe, Ígérhetem, hogy minden tudásunkat latba vetve igyekszünk majd ennek a bizalomnak megfelelni. Meghallgattuk Sós elvtárs beszámolóját és ezek után, mint aki most az ő munkája folytatására vagyok hivatott, megkísérlem röviden vázolni elképzeléseimet a közvetlen jövő feladataival kapcsolatban, illetőleg inkább azokkal / a módszerekkel kapcsolatban, amelyek - megítélésem szerint - e feladatok megoldásához segíthetnek bennünket. Amikor ilyenformán mintegy "programot" kívánok a Tisztelt Tanács elé terjeszteni, könnyebb helyzetben vagyok, mint elődeim, amikor hivatalukba léptek. Most ugyanis rendelkezésünkre áll a MSZMP Budapesti Bizottságának márciusi határozata, az egyetem munkájáról. Bár a szervezeti jog szerint a Budapesti Pártbizottság határozatai egyetemünk vonatkozásában csak a pártszervekre vonatkoznak, a határozatokat és az azokban foglalt javaslatokat az egyetem állami vezetése is programjának tekintheti és kell is hogy tekintse. Nemcsak azért, mert a határozatban foglalt elemzés értékelésével nagyjában és egészében egyetértünk, hanem azért is és elsősorban azért, mert feladatunk is, célunk is közös: a kommunista szakember-képzés mielőbbi és minél tökéletesebb megvalósítása. A határozat jól ismert a tisztelt Tanács előtt, ezért részleteivel nem kivánok foglalkozni. Csak néhány olyan elvi kérdéssel, amelyek a határozatból önként következnek, és amelyeket egész működésem alatt szem előtt kivánok tartani. Vl
