Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1967. szeptember 1., kibővített rendkívüli ülés
- 11 -Maga a tény, hogy a határozat megszületett, mutatja, hogy a Párt egyik központi kérdésének tekinti a felsőoktatás ügyét, a Budapesti Pártbizottság pedig fokozott figyelemmel fordul egyetemünk, annak helyzete, munkája és fejlődése felé. Az a körülmény pedig, hogy a határozatok végrehajtását határidőhöz kötötten ellenőrizni is kivánja, azt bizonyitja, hogy nem szorítkozik csupán helyzetünk statikus megítélésére, hanem fejlődésünket is figyelemmel kivánja kisérni. Mindez parancsolóan kötelezővé teszi az egyetem állami vezetése számára a legszorosabb együttműködést a Párt szervezeteivel. Ez természetesen nem uj felismerés, és meg lehet állapítani, hogy az egyetem legfelsőbb vezetésében az egyetemi tanács és a végrehajtó bizottság között a kapcsolatot eddig is minden szerv pozitívan értékelte. Ennél azonban tovább kell jutnunk, azt mondhatnám, hogy el kell jutnunk a kapcsolat oly fokához, amelyben az együttműködést nemcsak a jó munkatársi viszony, hanem a közös cselekvés jellemzi. A határozat a további fejlődés alapvető feltételének jelöli meg, hogy az egyetem vezetese minden szinten támasszon politikai követelményeket is az oktatókkal szemben. Ugyanakkor megállapítja, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vezető állásba történt kinevezéseknél kisebb politikai igények érvényesültek ? mint a középszintű kinevezéseknél és előlépte"b 0 S0^£H010 Az egyetem politikai arculatáért, az egyetem dolgozóinak politikai fejlődéséért nemcsak a pártszervezet, hanem az állami vezetés is felelős. Ezzel mindannyian egyetértünk. Ugyanakkor azonban el kell ismernünk a határozat előbb emlitett.megállapításának igazát és azt is, hogy a professzorok jelentős része beosztott. jaik megítélésekor a szakmai felkészültséget, a tudományos eredményeket veszi szinte kizárólag tekintetbe és csak néhányan minősitik közülük egyenértékűnek a politikai megbízhatóságot és aktivitást a szakmai felkészültséggel. A kari tanácsok működése során is nem egyszer találkoztunk olyan-jelenséggel, hogy a vezető állások betöltésénél elsősorban vagy kizárólag a szakmai felkészültséget tartották irányadónak. Valahogy olyan vélemény alakult ki sokszor, hogy nem lehet eltekintenünk X pályázó jelölésétől, mert kiváló szakmai eredményekkel büszkélkedhet, még akkor sem, ha politikai szempontból nyilvánvalóan nem felel meg a követelményeinknek. Valahogy az volt á hallgatólagos vélemény, hogy ha politikailag kifogás lehet az illető ellen, ott van a pártszervezet vagy képviselője, majd ő hangot ad .ennek a véleménynek. Az Egyetemi Tanács működését a Budapesti Pártbizottság határozata a kari tanácsokénál pozitivabban értékeli, de meg kell mondanunk,hogy ha kisebb mértékben is, hasonló jelenségekkel olykor^ 23
