Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966

1966. június 1., VII. rendes egyetemi tanácsülés

azon buktak megrogy a Heinrich udvar raktárainak kitelepítésére a közeljövőben nem kerülhet sor, másrészt pedig a volt dohányraktár az Üllői utón és a Kinizsi utcában lakóházakkal van körűivé, ami szintén tetemes szanálási költségeket vetne fel. Az Üttőrő téri területsáv pedig olyan kesken^r, hogy arra Jelentős beruházást tervezni nem lehet, legjobb esetben a belső klinikai telepen elhelyezett gazdasági részlegek, a Gyógyszert tár, és a Központi Könyvtár elhelyezését lehetett volna itt megoldani. Mindezek mérlegelése után és figyeleméévévé, hogy a'Budapesti Orvostudományi Egyetem centrális elhelyezése a VIII. kerületben van, és miután a III. 5 éves terv egyik legjelentősebb beruházása a BOTE uj elméleti tömbje a nagyvárad térén épül majd fel és figyelembeveve, lio^y az uj I. sz. Szemklinikát is ebben a kerületben tervezzük felepiteni, a legcélszerűbb telepítési terveket ebben a kerületben gondoljuk megvalósíthatóknak. AlátámasztJa ezt a kialakult helyzetet az is, hogy a II, sz. Kői Klinika, a Röntgen klinika, valamint a Ss<'~ "ttanl és Anatómiai Intézetek teljes mintegy 80 millió forintot kitevő • rekonstrukciója is a külső klinikai tömb körletében történik. Helyesnek látszik az Egyetem súlypontjának áthelyezése a belső klinikai telepről a külső klinikai telep köri etében már azért is, mert a Nagyvárad - téri uj elméleti tömb, a Rezső téri diákotthon^ az Ernő utcai felújított diákotthon, a külső klinikai telep es az anatómiai tömb által határolt területen helyezkedik el az ezidőszerint igen heterogén rendeltetésű volt Kossuth Akadémia és annak nagykiter- Jedésü szabad területe#

Mielőtt Javaslatunk részleteire kitérnénk, általános fejlesztési elvként abból indultui „ ki, hogy célszerű lenne a BOTE szétszórtságát a lehetőségek határán belül csökkenteni és egy uj elméleti tömbbel, valamint több klinikai tömb kialakitásával megjavítani az'Egyetemen folyó oktató, gyógyitó és tudományos munka feltételeit. Erre a célra a legalkalmasabbnak látszik a fentebb vázolt területek szerves összefogása# Ez az elképzelés ma talán merésznek tűnik, de nem tagadhatjuk azt a felelősséget, amely az ország legnagyobb egészségügyi felsőoktatási intézményének közvetlen és közvetett irányítóira hárul. Az Egészségügyi Minisztériumnak éppen úgy, mint az Egyetem vezetőségének kötelessége mindent megtenni annak érdekűben, hogy olyan feltételeket tudjunk biztosit:mi a további egyetemi szintű munkához, amelyek növelik az e téren elért és nemzetközi viszonylatban is elismert eredményeinket, mert kétségtelen, hogy már a mai működési feltételek mellett sem biztosítható ez a színvonal, de egészen biztosand és igen rövid időn belül erős hanyatlást s égi tűnk elő, ha nem oldjuk meg gyökeresen az oktatás; gyógyítás és tudományér munkát ma már erősen gátló nehézségeket#

falán nem közömbös megemlíteni azt az átfogó tervet, amelyet a Műszaki Egyetem kidolgozott és amelynek költségkihatása mintegy 95o millió forintot tesz ki, valamint az EITE Természettudományi Sarának távlati fejlesztési/sérvét, amelynek megvalósítása ugyancsak mintegy 75o millió forintot venne igénybe. Úgy véljük, Hogy az egészségügyi felősoktatás is számot tarthat olyan javaslat negtetelére, amely nem marad el a többi felsőoktatási intézményekétől, annál is inkább, mert közismert, hogy Egyetemünk a gyes klinikái és intézetei rár megközelítik száz éves múltjukat,