Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966

1965. november 24., III. rendes egyetemi tanácsülés

- 9 -mert ellenkező esetben természetesen ezek adandó alkalomkor azonnal elhagyják az egyetemet, s nekünk nem közömbös'az, hogy kik mennek el és kik maradnak az Egyetemen. Ezt a tendenciát jónak nem tartja és ebben a konkrét esetben nem is ért egyet az előterjesztéssel, de elvileg is nagyon elgondolkoztató ez a tendencia, amit nagyon sokan éreznek és úgy gondolja, hogy van is benne igazság.

Göiaöri; Kholl professzor által elmondottakkal nagyon . sökb an e gye tért. Ez igen nagy probléma, A főorvosi kinevezések kérdése is gondot okoz, mert a megyei tanácsok a saját embereiket támogatják. Természetes, hogy ezekben az emberekben van bizonyos feszültség, a probléma megoldatlansága miatt, és ez nem jó. Ennek a kérdésnek a megoldását azonban abban látja^ hogy több adjunktusi, docensi, vagy tudományos főmunkatársi állást kell szervezni. így elérhető,hogy maradnak azok, akiket mi itt akarunk tartani.

Bartha: Ebben a konkrét esetben a párt végrehajtó bizottságának az álláspontját szeretné elmondani.

Több mint egy év óta foglalkoztatja a végrehajtó bizottságot is ez a kónkrét eset. A maguk részéről azt mondották líyirő professzornak, aki Huszár Ilonát terjesztette elő, hogy nem értenek egyet, mert bár derék ember és nag on sok segítséget jelent adminisztratív vonatkozásban, de egyéb területen is a tanszéknek, azonban ugyanakkor a tudományos minősítéssel rendelkezők nem kerülnek előterjesztésre. Akkor konkrétan két név került szóba; Kovács Erzsébet és Varga Ervin.

Kovács Erzsébet átment a Horányi 'klinikára, őt most a. professzor elő is terjesztette. Ismételten tárgyaltak Nyirő professzorral, aki azt mondotta, hogy kli, nikai belső okok miatt helyesebbnek tartja, ha az előléptetés'Varga Ervin esetében a tudományos státus_ ra történik. Itt az. vitatható, hogy a tudományos tst áck KXoocfckKkÉ: munkatársi állás egyen ért ékü-e az adjunktusi állással? Mikor a végrehajtó bizottsági ülésen v ir~n i ezzel a kérdéssel foglalkoztak az volt aifeöntóc/, hogy a fizetések megállapításánál feltétlenül ki kell tűnnie a tudományos munkatársi előléptetés "előléptetési" jellegének, másrészt amikor lehetőség engedi akkor a tudományos főmunkatársi állás az, amely lényegében megfelel az adjunktusi állásnak. Elvileg egyet ért Knoll elvtárs észrevételével, amelyeket feltétlen figyelembe kell venni a káderféjlesztési tervünk során.

. Egyetért ezzel a kérdéssel azért is, mert az eddigi statikus állapotot egy kicsit megbolygatja és lehetőséget ad arra, hogy bizonyos mértékben érvényesiteni tudjuk az elvi elképzeléseinket.

Iko