Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1965-1966
1965. október 13., II. rendes egyetemi tanácsülés
-h -Rektor; Kedves fiatal doktortársaim! Önök most felruháztattak mindazokkal a jogokkal és kötelességekkel, amelyek a törvény erejénél fogva az orvosokat megilletik. Esküjükhöz hiven törekedjenek orvosi működésűkkel a magyar egészségügyet előmozdítani, a dolgozó nép és a betegek javát szolgálni. Törekedjenek az orvosi tudomány folyamatos művelésével tudásukat továbbfejleszteni, hazánknak és népünknek javára lenni. Bejelenti, hogy a felavatottak nevében; Barczy József kiván szólni. Barczy József ; pár mondottal köszönetét mond az Egyetemi Tanácsnak, volt oktatóiknak és a társadalmi szerveknek tanulmányaik folyamán nyújtott támogatásért. Rektor; Kedves Tanítványa ink! A 6 éves egyetemi múlt után az elszakadás perceiben nyilván érzik, hogy egy korszak zárult le életükből. A korszak múlás észlelése történelmi aktus és minél több ilyent élünk át, látásunk egyre történelmibbé válik. Ez a folyamatokban, történési szakaszokban észlelő szemléleti mód az orvos számára szinte foglalkozási szükséglet, hivatásunknak gyakran egyik hasznos szerszáma. Tulajdonképpen minden tudományos működést kifentő és minden gyakorló orvos is történelmi szemlélettel alkot és működik. A dolgozatok az előző adatok rövid Összefoglalásából indulnak el és az eredmények után rendszerint a további lehetőségeket is felvetik. A beteggel való foglalkozás az anamnesistől a kezelésen és utókezelésen át a rehabilitációig törődést jelenti a korszerű orvoslásban. Történelmi az orvosi szemlélet tudományban és gyakorlatban egyaránt. Ke igyekezzenek tehát szabadulni az avatás időbeli határkövénél szükségszerűen előbukkanó emlékezéstől és a jövő elképzelésétől. Minél inkább történelmileg nézzük az életet, a hivatás adta feladatokat, a kísérletet és a betegségeket, annál magasabbrendü lesz munkánk. A történelmi szemlélet olyan emberi sajátosság, amivel más élőlény nem rendelkezik. A nemzedékekre terjedő emlékezés és előrelátás a kultúra és civilizáció nagy hajtóműve, de ez a szemlélet teszi az orvost is képessé arra, ho^y az adott kóresetet a beteg egész életével és környezet történéseivel is viszonyba hozva tökéletesen értékelje. így fedi fel a baj eredetét és igy tudja megitélni a gyógyulást. Történelmi szemlélet nélkül hiba csúszhat a kórok és a kezdő folyamat megítélésébe és bizonytalanná válhat a gyógyulás érdekében tett lépés, ezzel betegünk jövője is. A betegség is történés, amelynek vannak szakaszai, hullámzásai, kitörései és csendes fordulatai. Minderre tanulmányaik alatt kaptak bőven adatokat. Í23-
