Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. május 12., VII. rendes egyetemi tanácsülés
- L. Némileg ellentnpndó, ho 7 a kis üzomnc-k nevezhető gyógyszertar irányítására kellő tiológiai, farnakológiai, technológiai ismerettel rendelkező, egészségügyi szempontból is^ ^ képzett szakembert kivonunk, ugyanakkor a gyógyszerellátás 80 ‘/o-át kitevő gyógyss,rkéssités során nem kívánjuk neg_ egészségügyi szemléletű vegyész-technológus szakember ^nint amilyen a gyógyszerész- jelenlétét. A gyógyászati__minosegi követelmények igy csak'utólag érvényesíthetők a különféle szintű ellenőrzések során, nem pedig^az alapanyag gyógyszerré történő feldolgozásakor. A gyógyszertári vonalon az "egészségügy egysége" elv teljes mértékben érvényesül, nagyüzemi vonatkozásban viszont - legalább is szervezetileg - a 3o évvel ezelőtti állapotoknál tartunk. Ha az ipari méretű gyógyszerkészitésben intézményesen továbbra sem lesz szükség gyógyszerészre és ugyanakkor a gyógy szertárvezetés is, mini- azt a leiratban foglalt javaslat tervezi, nélkülözni tudja őt, akkor nyíltan felvetődik a kérdés, van-e egyáltalán szükség egyetemi végzettségű gyógyszerészre a gyégyszerkészitéshez ? A gyógyszerészi szaktudás és lelki ismeret már csak az ellenőrző laboratóriumok munkásságában fog megnyilvánulni ? 8. / A nemzedékünk életében lezajlott két világháború alatt olyan szükségállapotok tért itodtck, amikor a jól képzett gyógyszerész hozzáértése és találkonysága lényegese» • hozzájárult a gyógyszerhiány okozta nehézségek leküzdéséhez. A jól képzett gyógyszerész pl. életmentő injekciót tud készíteni, ha rendkívüli események következtében a centrális gyógyszerellátás nem működik. Ez nemcsak polgári, de katonai érdek is* Nem szabad tehát elhamarkodottan túlzottnak ninősiter:1 mindazt, amit az 'egyetemi képzés nyújt a gyógyszerésznek, még altkor sem, ha szerzett tudását általában nem mindig kell használnia. 9. / A felsoroltak az egészségügynek a gyógyszerellátással cs azon belül a gyógyszerészeitel kapcsolatos olyan reális problémái, melyeket az élet vet fel s melyek egy kívülálló számára nem szembeötlőek. Éppen ezért a Kar kötelességének érezte, hogy mindezekre felhívja az illetékes körök figyelmét. A gyógyszertárvez tésnek az egyetemi színvonalnál alacsonyabb képesítéshez kötése ellen ezért kell tiltakoznunk-III, A Kar egyetért abban, hogy mind a felsőfokú technikumot végzett szakkáderek, mind az egyetemet végzett gyógyszerészek továbbkér zesót intézményesen biztosítani kell. Egyetért abban is, hogy a továbbképzés keretén belül oldandó meg a szakosítás kérdése is. Az Egészségügyi Miniszteriun egyes osztályai között kell azonban tisztázni ebben az Orvostudományi Egyetem Gyógyszeresztudonányi Karának, az Orvostovábbképzo Intézetnek, * sőt az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek is a korrelációját. Jelen körülmények kő?..,, semmi határozott irányítás nincs és ez soká fenn nem tartható, Bpest, 1965,áprt12c • . - dr.Végh Antal dékán s.k. Bpest, 1965. ápr. 27» • dr.Scs József s.k. rektor