Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1965. május 12., VII. rendes egyetemi tanácsülés

<b

Részlet az 1965-évi március hó 27-én tartott Reform Bizottság Elnökének előterjesztéséből:

Gyógyszerész hivatás gyakorlásával kapcsolatos munkakör. Reformtervezetünk pontosan definiálta a gyógyszerészeti

tevékenység különféle formáit négyféle szakterületen, éspedig

Közforgalmú gyógyszertárban.

Intézeti gyógyszertárban.

Ellenőrző laboratóriumokban.

Gy ógyszeriparban.

Függetlenül'attól, hogy a gyógyszerészi tevékenység, melyf

munkalielyen, ill. szakterületen jelenik meg, nagy vonásokban feladata:

4

a.' Gyógyszerkészités, ;

hí gyógyszerellenőrzés gyógyszertárakban,

ci. gyógyszerkiadás, ;

d. gyógyszerekre vonatkozó szakmai fel világosi tás, betegek, orvosok, stb, részere.

e. Gyógyszertárvezetéssel kapcsolatos irányi tó, szervező és tervezető- tevékenység.

f. '. Gyógysz er technológiai tevékenység.

g. Gyógysz er ellenőrzés anal itikai, biológiai, farmakológiai szinten.

h. Gyógyszerkutatással kapcsolatos tevékenység.

Oktatási ref orm tervünket többek között ezen ponton érte krii ka. E szerint nem lehet egyidejűleg olyan gyógyszeiuhejbzést', biztosítani, melynek ismeretanyaga gyógyszertárvezetői, ill. intézeti, mint gyógyszergyári munkára egyidejűleg alkalmas lenne. Ezzel az elgondolással nem értettünk egyet és ennek védelmére az alábbiakat hozta a Reform Bizottság.

A fentiekben vázolt és szerteágazónak látszó tevékenységet^; olyformában igyekezett egybefoglalni az egyetemi gyógyszere-; szí oktatásunk, mint ahogy az orvosképzésben az általános orvosi képzés esetén ez meg is van. Ha az orvosképzés fel tudója ölelni magában a hatalmas orvostudomány minden ágazatát es alkalmassá tud nevelni egyetlen embert, ha a tudományág egészét önmaga tudja képviselni a mindennapi élet számára v ugyanezen alapképesitéssel rendelkező másik egyén mint kutató és kísérletező orvos is megfelelő alapot kap egyetemi tanulj mányaiban, úgy ugyanezen egyetem másik kara, a Gyógyszerésztudományi Kar a gyógyszerészképzésben ugyanezt a célt tűzheti és teheti feladatául.

Ha a vegyészmérnöki, ill. vegyészi képzés a szerves és szervetlen vegyipar teljes egész ét az oktatás anyagává tűzi ki és a feladatát szakosítás nélkül is, oktatása keretén belül f be tudja fejezni és ugyanakkor pl. ' a vegyészmérnöki kar szerves kémiai tagozata, a petrolkémia, teljes műanyagipar, szá-“ las és plasztikus műanyag, cellulózé, gyógyszer, élelmiszeri par, mezőgazdasági kémia stb. számára;egyetlen diplomával tud képesíteni, akkor fogadható el az, vagy legalább is nem kellően indokolt az az álláspont, hogy a fentiekben vázolt

1.335/1965.

b