Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1963. szeptember 11., I. egyetemi tanácsülés
jelentkezőknél az esetek többségében ugyanott tartottak, mint kezdetben, betegbordók, vagy segédmunkások voltak, tehát olyan munkakörben dolgoztak, ami érettségit egyáltalán nem tett szükségessé. Az üzemek szintén átmeneti embereknek tekintik az érettségizetteket. A közösségi aktivitás az újonnan érettségizetteknél meglehetős magas volt, azonban üzembe kerülve kiesnek az^ üzem életéből. Itt valami társadalmi összefogás szükséges abban az irányban, hogy ezen javítsanak, mert igy nem hasznos, nem éri el a célját, hasznos akkor lenne, ha valami szakmát tanulnának ez idő alatt. Végül az intelligencia kérdése. Ezt úgy birálták el,hogy ha az illetőt szellemi képességei alapján egyetemi felvételre alkalmasnak vélték, akkor feltétlenül adtak fel ilyen kérdéseket is. Ezeket az érdemjegybe nem számitották be és csak akkor emlitették meg a jellemzésnél, ha az illető ezekre megfelelt. 'Tapasztalataik alapján a középiskolák munkája nem túlságosan jó történelmi ismeretek, politikai földrajz, általános politikai és irodalmi ismeretek terén, különösen gyenge volt a ma élő irodalom ismerete. Tarján: A Minisztérium jelenlévő képviselőjének szeretne egy kérdést feltenni: kik azok a 18 pontosak, akik kimaradtak a minisztériumi fellebbezésből, valamint arról kér tájékoztatást, hogy milyen szempont szerint lettek a 16, 17 pontosak kiválogatva ? Felmerült az a probléma, hogy nem helyes ha a középiskolai eredmény ennyire Súlyosan esik latba. Az előző években arról volt szó, hogy nem helyes, ha a felvételi vizsga ennyire túlzottan döntően szerepel, helyesebb lenne nagyobb súllyal figyelembe venni a középiskolai érdemjegyeket. Olyan javaslat is volt, hogy elegendő csak az érettségi eredményt figyelembevenni és felesleges a felvételi vizsga. Most a ló másik oldalára estek át. Véleménye szerint nem helytelen, ha fele-fele arányban veszik figyelembe az eredményeket. Kern lenne helyes eltúlozni az egyetemi felvételi vizsga eredményének döntő szerepét, különösen akkor, ha továbbra is csak biológiából és fizikából van vizsga. Az orvosi pálya sokoldalú képességet kivan, miért csak két tárgyból vizsgáztatnak ? így a felvételi vizsga nem ad teljes képet a jelöltről. Megismétli régebbi javaslatát, hogy bővitsék ki több tárgyra a felvételi vizsgát. Az Írásbeli vizsgánál az lenne kívánatos, hogy az összes jelöltek ugyanazt a tételt kapják az egyes tárgyakból,de még ekkor is fennáll az a probléma, hogy az egyes vizsgabizottságok különbözőképpen működnek, talán itt még nagyobb különbségek vannak, mint a tételeknél. A tárgyak szaporításával a bizottságok egyöntetűségéhez is közelebb jutnának.
