Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1963. szeptember 11., I. egyetemi tanácsülés
- 4 Hibaként megemlíti, hogy a fizika-példák nem voltak teljesen egyöntetűek, azok tudták megoldani, akik végig vették a fizikai példatárat. Az érettségizettek közül a jobbak sem tudták mindig megoldani, éppen azért, mert különösebb jártasságot kivant a példák megoldása, amire a középiskolák nem törekedtek. Vigyázni kell arra, hogy olyan példák kerüljenek a felvételizők elé, amelyek bizonyos tételek logikus alkalmazását teszik szükségessé, nem pedig nagyobb jártasságot igényelnek a példák megoldásában. A biológia Írásbelit javasolja megszüntetni. Ennek osztályozását igen különböző felfogású, kvalitású és képességű emberek végzik, be vannak vonva a középiskolai tanárok is. A tanárok a helyesírási hibát rendkívül súlyosan értékelik, továbbá pl. az egyik jelentkező dolgozatát alacsonyabbra értékelték, mert Mendelről és Morganról azt irta, hogy tudós volt. Ez csak egy példa, de mindenesetre bizonyos mértékig tükrözi azt, hogy a biológia osztályozása, erősen szubjektív és távolról sem lehet olyan objektiv mint a fizikáé. Felvetődik, hogy nem lenne-e helyesebb kémia Írásbelit csinálni, vagy esetleg magyarból írásbelit tenni. Az orvosi pálya nem kizárólag természettudományos pálya, az orvosnak pályája folyamán feltétlenül humán érdeklődést is kell mutatnia. A magatartás kérdésében megállapodtak abban, hogy magatartás szempontjából kizárólag a középiskola véleményére támaszkodnak és semmi esetre sem saját tapasztalataikra, a vizsga izgalma kiválthatja egy szerényebb emberből is az agresszív magatartást. A jelentésben szerepelt, hogy magatartásbeli hiányosságok miatt történt elutasítás. Kéri Radnót professzor asszonyt, erről részletesen informálja őt. Bizottságában féltek attól, hogy a jelentkezők magatartásáról 1/2 óra alatt véleményt alakítsanak ki, e véleményével ellentétben állt több felvételi bizottsági elnökkel, akik határozottan állították, hogy 1/2 óra alatt meg tudják állapítani az illető magatartását. Helyesebbnek tartotta, ha a bizottság az illető szellemi képességéről nyilatkozik, hogy el tudja-e végezni az egyetemet, vagy sem, s ezt tartották a felvételi vizsgán alapvetőnek, hogy egyetemi tanulmányokra alkalmas-e a pályázó. A vélemény az, hogy a munka-végzés jelenlegi rendezetlen helyzete nem alkalmas arra, hogy azt a célt szolgálja, amire eredetileg hivatott; a fizikai munka értékét és megbecsülését elősegítse, azonkívül kapcsolatot teremtsen az értelmiségi és fizikai munkások között. Nem szerencsés, hogy akik gyárba, intézménybe kerülnek, nem igyekeznek szakmát tanulni, hanem valamilyen segédmunkára állnak be. Egy-kettő volt a jelentkezők között, akik valamilyen szakmát próbáltak elsajátítani. A visszatérő
