Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1963. szeptember 11., I. egyetemi tanácsülés
3. / A felvételt kérő jelöltek jelentős száma fizikai munkát végzett az elmúlt években, ezeket súlyosan érintette az a körülmény, hogy most egyszerre 0 ponttal szerepelt a végzett fizikai munka és azok, akik szorgalmasan dolgoztak és jó minősítést hoztak, ennek semmi hasznát nem élvezték. A jövőben ezt rendezni kellene, hogy számit, vagy sem, ha valaki fizikai munkát végzett a felvételt megelőző időszakban. 4. /Végül egy szociális jellegű momentumra szeretné felhívni a figyelmet; az orvos-árvák ügyére. Nehéz helyzetben van a felvételi bizottság akkor, ha olyan növendék áll előtte, aki a gimnáziumban aránylag jól szerepelt, a felvételi vizsgán sem rosszul, az apja munka közben halt meg, orvos árvája és 1-2 ponton múlik, hogy ezt az orvos-árvát az Egyetemre fel lehet-e venni, vagy sem. i'udja az összes érveket, de javasolja, hogy az a körülmény, hogy valaki orvos-árva jelentsen annyi előnyt, egyenlő pontszám esetén, mint ami mások számára a rendeletben biztosítva van. A maga tapasztalataiból fentieket szűrte le és örülne, ha tapasztalatait mások is megerősítenék és a jövő felvételi ciklusban annak valami pozitívuma lenne. dr.Király Kálmán: Csatlakozik Zsebők professzor felszólalásához és egyetért Radnót professzor asszony jelentésével. Az idei felvételi rendszer a régihez viszonyítva 4 pontban tér el: 1./ származási kategória, 2./ középiskolai munka jelentős mértékben való érvényesülése, 3•/ az uj pontozási rendszer, 4./ a felvétel nyitott rendszere. Elvileg mind a négy dologgal egyet lehet érteni, bár sok vizsgabizottságban és a taggyűlésen is kifogásolták, hogy a középiskolai eredmények olyan döntően esnek latba, sokat beszéltek erről a felvételi bizottságban is, azt hiszi azonban, hogy ez helyes, hiszen 1/2 óra alatt tanúsított produkció kevesebbet ér? mint egy iskolában 4 éven keresztül végzett munka értékelése. Ha ezeket az elveket nézik bizonyos tekintetben hiba van, éspedig a pontozási rendszerben. Többféle pontozási rendszert lehet kidolgozni, leghelyesebb statisztikai módszereket igénybevenni és kiszámítani, hogy mi helyes és mi nem. A felfelé kerekítés rendszere nem jó, úgyszintén a merev kategorizálás sem. Felmerülhet, hogy 4o-ig kellene felemelni a pontok számát és akkor1 a középiskolai átlagot különféleképpen lehetne értékelni, esetleg átlagot lehetne számítani. Ezt csak megemlíti, de egy biztos, hogy a felfelé kerekítés nem előnyös, sok zavart eredményezett és nem egyenlő elbírálást. Zsebők professzor szólt az egyöntetűségről, ugyanaz a véleménye, hogy valamiképpen meg kellene oldani, hogy egy időben történjen a felvételi vizsga. A különböző napokon, különböző szerencsével indulnak az egyes jelöltek.
