Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964
1963. december 18., III. egyetemi tanácsülés
- 23 -jro Csizmadia: Gyakorlati munkájában nap mint nap foglalkozik a társadalmi tulajdon megóvásának kérdésével. Igen szomorú a helyzet pillanatnyilag» egyáltalán nem megnyugtató és egyre rosszabb lesz. Ha igy megy tovább hatósági ügy lesz belőle, ilyen körülmények között nem tudják vállalni a felelőséget. Mi az oka annak, hogy igy megy a jelenlegi vagyonnyilvántartás ? Az ok az, hogy a leltári csoport 7 tagja nemcsak ellenőrzi a tárgyakat, hanem az intézetekben, klinikákon nyilvántartásokat is fel kell fektetnie, ez hatalmas munkát jelent. A vagyontárgyak leszámolása eltarthatna két hétig, de ezek lefektetése 6 hétig tart. így nem tudnak végigmenni minden intézetben, minden évben. A gondnokok ezt a munkát nem tudják elvégezni a klinikákon. Mindaddig, amig a klinikákon a gondnokok mellé nem adnak segédgondokot, ez a helyzet nem fog megváltozni. Kéri, hogy a Minisztériumhoz tegyenek felterjesztést és a felelősséget bizonyos fokig háritsák el az Egyetemről azzal, hogy amig az Egyetem részére segéd-gondnokokat nem adnak, addig a vagyonbiztonságot nem tudják biztositani. Rektor: A társadalmi tulajdon védelmének fogalma kiterjedt egyébre is, de ez természetes, hiszen a dolgok összefüggenek. Nem lehet azt mondani, hogy a társadalmi tulajdon védelme Egyetemünkön az átlagnál roszszabb, mert akad ilyen probléma másutt is, de természetes azonban, hogy ez nem menti fel az Egyetemet az alól, hogy minél jobban megjavítsák a társadalmi tulajdon védelmétf annál is inkább, miután egy Egyetemen, ahol a jövő orvosait nevelik, ebben a tekintetben is a legszigorúbban nevelni kell az Egyetemen élőket, hogy mit jelent a társadalmi tulajdon az egyén szempontjából és a köz szempontjából. Ebben a tekintetben sok a tennivaló, nem is a részletekre térne ki, hanem tulajdonképpen a nevelés szempontjából kell sokat tenni, abban a tekintetben, hogy előbbre tudjanak jutni. Nem hiszi, hogy bármilyen felülről jövő intézkedés elősegithetné azt, ha minden dolgozó el tudná választani, hogy mi a közé és mi az övé, mihez van és nincs joga és mi a kötelessége. Ez komoly nevelési probléma, ami egyaránt érinti a hallgatókat és a dolgozókat is. Sokkal egyszerűbb volna a kérdés, ha nagyobb bizalommal lehetnének az emberek egymás iránt, de ezt a bizalmat nem olyan könnyű elérni és éppen ezért szükséges, hogy minden erőfeszítést megtegyünk. ^ne^: eSyik lényege az, hogy ahol hiba van, azt ne kendőzzük el. Ahol valami történik a társadalmi tulajdon védelmével szemben, legyen meg a megtorlás a hiba nagyságának megfelelően. Ha megtorlás nélkül maradnak a kis hibák, nem tudnak előbbre jutni ebben a kérdésben. Ez lényegében a magja az egész kérdésnek.
