Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1963. március 15., Rendkívüli ünnepi tanácsülés - Megemlékezés március 15-ről
4.«!. mtJU delel Tisztelt Tanácsülés, Kedves Elvtársak ! A mai nap ünnepeljük 1848-as polgári demokratikus forradalom 115. évfordulóját. 1848-ban Európa-szer- te megmozdult a nép és a forradalmak lángja magasra lobbant. A francia, a német, az osztrák forradalmak fényénél látta meg igazán a magyar nép, bogy hazánk mily elmaradott és szegény. S a hatás nem maradt el Magyarországon, 1848 idusán győzött a polgári forradalom. Jelentős változás következett be hazánk fejlődésében és ezt helyesen értelmezte Petőfi Sándor amikor egyik versében igy irt: Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyugodott, Vedd föl azt és örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot ! Megmozdult a magyar nép a nemzet függetlenségének megteremtéséért, a feudális társadalom szétzúzásáért, a polgári szabadság jogok kivívásáért. Magyarország úgy állott akkor a világ előtt, mint az állami és emberi jogok legfiatalabb, de egyben legelszántabb bajvívója. A 48-as forradalmat megelőző szellemi fellendülés, a polgári eszme terjedése Magyarországon előkészítette és egységbe tömöritette a forradalom erőit. A 48-as eszmék a polgári forradalom eszméi voltak, hiszen a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség jelszavával bomlasztották szét, rombolták le a más országokban is a íeuda- lista társadalmat. A XIX. század gondolkodói igy a magyar szabadság megálmodói ebből az eszmei arzenálból szerezték fegyvereiket. Magyarországon már korábban hullott hazafiak vére a köztársaságért és ezért fohászkodott igy Petőfi: Respublica, szabadság gyermeke S e szabadság anyja, világ jótevője Ki bujdosol, mint a Rákócziak Köszöntelek a távolból előre ! Ezek az eszmék akkor mozgósították a tömegeket, kifejezték igényeiket, érzéseiket, szolgálták a társadalmi haladás ügyét és ezért válhattak anyagi erővé és ezen keresztül nemzeti szabadságharcé. De 1848 a világ- történelemben nemcsak az európai forradalmak sorozatát jelentette,-hanem ennél sokkal többet. A forradalom előestéjén 1848 februárjában Londonban látott napvilágot a tudományos kommunizmus első jelentős elméleti összefoglalása: A Kommunista Kiáltvány.
