Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. március 15., Rendkívüli ünnepi tanácsülés - Megemlékezés március 15-ről

- 2 ­A történelem menete 48-ban megerősítette a kommunis­ták programjának tételeit és ezzel a kommunizmus hi­potézisből, tudománnyá vált, olyan eszmei fegyverré, amelynek segítségével meg lehet dönteni a burzsoázia uralmát és fel lehet épiteni az uj társadalmat, a kom­munizmust. A magyar forradalom magában hordta a feudalizmussal való gyökeres leszámolásnak és a kiegyezésnek a lehe­tőségét. 1848-ban a tömegek nem egyezkedtek s igy né­pünk szabadságharca kivivta Európa tiszteletét és meg­becsülését . Beranger irta egyik levelében:"Szeretem és csodálom ezt a népet ......................Boldog vagyok, hogy nevemet e gyütt emlegetik a nagy Petőfi nevével." A Szent Szövetség katonai ereje leverte a magyar füg­getlenségi harcot és ebből a vereségből született meg az 1867-es kiegyezés. A magyar nép 1848-ben még nem találkozhatott a marxiz­mus eszméivel, de a társadalmi fejlődés egy későbbi szakaszán a magyar dolgozó nép összeforrott a kommu­nizmus elméletével és hosszú harcok eredményeként egy másik márciusban, az 1919. évben - a 48-as hagyományok­ra támaszkodva - vitték győzelemre a kor feladatainak és céljainak megfelelően a dolgozó nép törekvéseit. A XX. század társadalmi fejlődése Magyarországon tör­ténelmileg rövid idő alatt, szinte egyszerre vetette fel a polgári forradalom, valamint a szocialista for­radalom, valamint a szocialista forradalom céljainak megvalósitásét. Ezt láthatjuk 1918-19-ben, amikor a társadalmi haladás első hullámaként győzött az őszirózsás forradalom 1918-ban és ez tovább folytatódott a második hullámban 1919-ben a Tanácsköztársaság létrejöttében. A Tanácsköztársaság bukása után a kommunisták a nemzet haladó hagyományaiból erőt meritve tömöritették az or­szág demokratikus rétegeit a fasizmus ellen a demok­ratikus független Magyarországért. Ennek a harcnak volt egyik fontos állomása az a nagyszabású március 15-i tüntetés, amelyet a KMP a Magyar Történelmi Emlék- bizottsággal közösen szervezett 1942-ben. Ez a tüntetés március 15-ét eredeti szellemében ünnepelte, békét, ke­nyeret, szabadságot követelve. Horthy fasizmus kegyet­len terrorral válaszolt és ennek a terrorhadjáratnak első áldozatai a kommunisták voltak. Nem lehet március 15-ről úgy beszélni, hogy ne emlékeznénk meg azokról, akik a legdrágábbat, életüket adták a magyar nép szebb életéért,Schönhercz Zoltánról, Rózsa Ferencről az ifjú kommunistákról, Ságvári Endréről, Pesti Barnabásról.

Next

/
Thumbnails
Contents