Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1960. október 26., II. egyetemi tanácsülés - Az Egyetem káderhelyzetének alakulása az ellenforradalom óta
23 . /. ÛIO Csak igy tudják ellátni az oktatási munkájukat. A tudományos munkájukat pedig úgy tudják ellátni, hogy majdnem minden elméleti tanszéknek néhány akadémiai státus is rendelkezésre áll és az akadémiai célhitelekből engedélyezett pár hónapos, illetőleg féléves átmeneti munkatársakat is tud fizetni és dolgoztatni. Tehát nagyon jó ha ezeket élesen igy exponáljuk. Azt tanácsolja, hogy a tanács először szögezze le, hogy az elméleti intézetek, amig párhuzamos tanszékek alakítása nem történhet meg, a mai státusokkal egyetemi és akadémiai státussal együtt, csak nagy erőfeszítéssel tudja fenntartani a munkáját úgy, hogy az oktatómunka és a tudományos munka úgy ahogy follyon. A másik gondolat amiből ki kell indulni: a klinikák ezzel a státusmennyiséggel, ami most rendelkezésükre áll, nem képesek teljesíteni a szakorvosképzésben ráháruló feladataikat. Sok évvel ezelőtt kidolgozta és az Egészségügyi Minisztériumnak Írásba beterjesztette, rámutatott arra, hogy van egy néhány alapszakma - ezek közé a gyerekgyógyászatot és a belgyógyászatot is behozta - és néhány e szempontból elmaradt szakma és felhívta a figyelmet, hogy tervszerűen ki kell dolgozni a szakorvos képzés rendszerét és vállalkozott arra, hogy az első évben felvesz az I.sz. Gyerek klinikára 14-16 fiatal kollegát és ezekkel úgy tudnak foglalkozni, hogy 4 év múlva ugyan ennyi szá- mu szakorvost kötelesek leadni a területnek. Minden évben képesek volnának felvenni ezt a 12 főt, mert 220 ággyal és az egyébként 30-as oktatói státussal képesek a negyedik kiképzési év alatt 28-30 szakorvos képzésével is megfelelően foglalkozni és akkor kb. 6-7-8 év múlva olyan számú gyermekgyógyász szakorvost tudnak adni, kikkel legalább Budapesten a területi közvetlen szakorvos ellátást meg lehetne oldani. Ezt most már próbálnák az'egészségügyi szervek, de egyszerűen nincs rá káder. Leszögezendő,hogy a mai státus helyzetben a klinikák nem képesek o. szakorvosképzési feladataikat teljesíteni. Ebből^következik, hogy létre kell hozni, országos- érdekből egy újabb státusrendszert, ez lehet központi, miniszteriális. amelyből a szakorvosképzési feladatokat kapják a klinikák. Asszerint, hogy mennyit tud a klinika az aktuális helyzetben ágylétszám, beteganyag, oktatószemélyzet, 3tb. szempontjából képezni, annyit'odaadunk az" első 4 évre pl. az I. Szemészetnek, stb. Ez a második alapvető kérdés. Ezt mi belső mozgatás-^ sál, hogy most az elméleti tanszéktől elveszünk 2'státust és átadjuk a klinikának, nem tudjuk megoldani.
