Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1960. október 5., kibővített egyetemi tanácsülés - Oktatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó irányelvek megvitatása
2 felsorolás természetesen nem jelent rangsort. Nekünk pl. kiváló orvosokat kell nevelnünk, mert ha valaki nem tud operálni, nem tud a beteggel bánni, ha hibát csinál a szakmában, akkor lehet a legkiválóbb erkölcsű, a legkiválóbb világszemléletü, mégseiT hatnak azok az emberi összetevők , amit mi kialakitani szeretnénk. Tehát ez a négy egymással szorosan összefügg és egyiket sem lehet kihagyni. Most összefoglalja mint vitaindítót,-mint aki elég sok területen dolgozik, - hogy milyen problémákat lát: 1/ Nemcsak az Egyetem néni elefántcsonttorony, hanem az "iskola” maga sem valami, a társadalomtól elkülönült intézmény. A társadalomnak szerves része az általános iskola, középiskola, egyetem, stb. Az iskola tehát olyan , amilyenné a társadalom alakit ja az iskolát. Nagyon különös, dialektikus egymásrahatása van : az iskola olyan, amilyenné a társadalom alakitja, a társadalom viszont a jövőben olyan lesz, amilyenné az iskola az ifjúságot felneveli. Most a legdöntőbb, felderíteni, hogy milyenek a problémák, amelyek a társadalom felől az iskolára hatnak, gátolják vagy serkentik az iskolát a feladatai végrehajtásában. Eelhivja a figyelmet néhány belső ellentmondásra. Ezt a fogalmat a kinai elvtársak vetették fel. A szocialista társadalom mostani átalakuló helyzetében bizonyos társadalmi tényezők megváltoztak ugyan bizonyos fokiig,- Magyarországról beszél - a tőkés társadalom viszonyaihoz képest, de nem alakult ki még ezeknek a jellegzetes szocialista formája. Ez rendkivül súlyosan hat vissza az iskolai nevelésre, az iskolára. Az első ilyen pont maga a családi élet milyensége. Tapasztalatból is tud erről beszélni. Látja, hogy milyen nehézséget jelent ez az iskolai élet és az iskola hatásának manífesz tálásában, kialakításában. A családi élet, amely a gyerekekre való hatásában egész az iskoláskorig, a 7 éves korig a legsúlyosabb jelentőségű, nem olyan, mint amilyen szocialista szempontból kivánatos volna. Ide tartozik a családi élethez a szexuális étikának és a szexuális élet normáinak a tulajdonképpen társadalmi szinten való ki nem alakulása. Ez aránylag korán, már a középiskolában, majd az egyetemen is kihat. Itt rendkivül súlyos belső ellentmondás van, ami az iskola nevelőhatását gátolja, mert az iskola szinte nem is tud ezzel foglalkozni. Mint ható tényező, az ifjú 14-15 éves életében ez rendkivül erős dinamizmusként az egész felső idegrendszeri tevékenységének szinte a tónusát adja és ez a kérdés bizony nem rendezett. A családi élet mikéntj e kihat ennek a problémának az előre nem haladására. A családi élet ki nem alar
