Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1960. május 25., Kibővített egyetemi tanácsülés - A Budapesti Egyetem körzetéhez tartozó megyék egészségügyi munkájának segítésének megtárgyalása
32 Nem véletlen, hogy nem nevezi ezt csal megelőző tevékenységnek, hanem három részre tagolja, mert az egészséggondozásban benne van ugyan bizonyos fokig a megelőző tevékenység is, de mégis szélesebb, mert az egészséggondozás területén végzett tevékenység nemcsak azt jelenti, hogy betegségtől megóvjon, hanem azt, hogy képessé tegyen boldog emberi élet ejtésére, azoknak az adottságoknak a kibontakoztatására, amit az ember magával hozott idegrendszerében. A betegség megelőzése már ennek egy specializálódott része, de idetartozik szorosan ÉS a járványelháritás is. Ez az egészséggondozás is többrészü. Tulajdonképpen ez sem kizárólag a közösséggel való foglalkozás, magában foglalja azt is de magában foglalja az egyénnel, az egyén szűk környezetével, a családjával kapcsolatos gondozási problémákat. Nem véletlen, hogy itt felvetették az egészséges csecsemővel való foglalkozást, hogy kell az egészséges csecsemőt nevelni, stb. Ez az egészséggondozás magában foglalja a csecsemőkorban a betegségek elleni védekezést is, mert ha helyesen gondozzuk a csecsemőt egészséges korában, a kondíciója olyan lesz, hogyha az alkata, a konstituciója még rossz is, akkor sem fog adott esetben megbetegedni, mert az ellenállóképessége, a toleranciaképessége szélessége,az élet és a környezet.minden ártalmával szemben fokozódik. Tehát ez is magában foglal bizonyos egyénnel való foglalkozást is. Ugyanez vonatkozik tulajdonképpen a járványok elhárítására is, de érinti ez a lakásegészségügy problémáját, a munkahelyek,^ egészségügyi problémáját, a közlekedést, az üdülőhelyeknek, az üdülés megválasztásának, a táplálkozásnak, stb. kérdését. Ezidő szerint ezekkel a kérdésekkel való foglalkozás azon a tudományos szinten nincs, mint a második lépcső, amiről majd mindjárt szólni fog. Nagyrészt ezeket a feladatokat, mint felvilágositási munkát, át is adjuk a tár- ( sadalmi szerveknek, túlnyomórészt a Vöröskereszt feladata* - tikként könyveljük el;4 Nem véletlen tehát, hogy erre az értekezletre több okból, de ezért is meghivták a Vöröskereszt munkatársait. Nem helyes teljes mértékben ez a szemlélet, mert a társadalmi munkásoknak végső fokon mozgósítási feladatuk vanj>(, de a szakembereknek kell ezt az egész munkát irányítani, megoldani s a társadalmi munkásokat e mozgósításra képesíteni. A tudomány e kérdésekben még a problémákat se nagyon vetette fel. Szegény boldogult Dabis professzor tagja volt ennek a karnak és az Akadémián is a Közegészségügyi Bizottság elnöke volt, néha mondotta*^ neki, hogy "tulajdonképpen miért nem foglalkoztok ti azzal, hogy pl. egy akadémikus, aki egész-nap ü}., ideg- rendszere tiz órán keresztül meg van terhelve a legkülönbözőbb dolgokkal, vajon annak, hogy kell üdülni és hol kell üdülni Magyarországon?* Ugyanakkor egy egész nap zajban, vagy hőségben lévő Martin-kemence mellett dolgozónak, vagy egy könyvtárban csendben ülő dolgozónak mire van szüksége egészsége gondozása érdekében.** Ugyanez vonatkozik tulajdonképpen a lakásviszonyokra is, hogy hol lakjanak, mennyi és milyen lakásra van szükségük, szóval ez egy hatalmas tudományág, s mivel még nem fejlődött ki, eredményei még nincsenek, tehát az oktatásban nem szerepel. . / •
