Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1959. szeptember 11., Össztanári értekezlet - Az egyetem vezetésének időszerű feladatainak megbeszélése

I- 10 egeres professzortársainknál a kezdeményezési szándék, aktivan vesznek részt bizottságok munkájában, az egyetem életében* Beleszólnak olyan kérdésekbe, amelyek összegyetemi problémák, nemcsak saját tanszékükre vonatkoznak. Ezt a kezdeményezést tovább kell fejleszteni először összegyetemi szinten, majd az egész ország szempontjából. Nem kívánja ráerőszakolni professzor társaira ezeket a kérdéseket, de mint vitaanyagot veti fel. Ha nem mindenben értenek egyet örülne ha megvitathatnák a kérdéseket, de mint a professzortarsak bizalmából az egyetem rektorának feladata, hogy ezekre a kérdésekre felhívja a figyelmet.

Halmai: az órákon való részvétel kérdéséhez kapcso- lódlk. Hangsúlyozza, hogy el kell érni a hallgatók teljes részvételét az órákon, anélkül, hogy ennél középiskoláé módszereket alkalmaznánk. Helyes lenne az a kezdeményezés, amit ók a tanszéken már megvalósítottak, hogy az előző évi oktatókkal felveszik a kapcsolatot és véleményt kérnek a hallgatókról. Ez azért jó módszer, mert mindjárt az ev elején úgy indulhatnak, hogy némileg ismerik a hallgatókat s ez könnyebbé teszi a tanszék munkáját. .

Kiss; úgy érzi, hogy egy értekezlet keretében ilyen sok nagy problémát, mint ami itt elhangzott nehezen tudnak megközelíteni. Javasolja, hogy egy következő ülésen két-&árom problémát tárgyaljanak meg. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen a hallgatókkal való foglalkozás és nevelés kérdését nehezíti a nagy hallgatói létszám és az Egyetem nagy kiterjedtsége. Véleménye szerint a nevelésben a legjobb a példamutatás. A professzoroknak kell minden szempontból, az orvosetika szempontjából is példát mutatni. Ami a bukások számát illeti ez évrél-évre kb. ugyan azon a szinten mozog. A hallgatóknak mintegy 25 - 30 #-a lassúbb gondolkodású, nehezebben tanul, de azért jó emberanyag, csupán több segítségre szorul a tanulásban. Ezt a célt szolgálta a régebbi időkben az u.n. kurzusok rendezess. A kongresszussal kapcsolatban nem lehetne az a felajánlásunk, hogy egy u.n.diákházat alakitanának, amelyben a hallgatók nem laknának, csupán tanulnának, ahol esetleg tanársegédek segítenék őket ebben a munkában.

Balogh; általában mindenki szeretne többet, jobban dolgozni az oktatás, nevelés stb. kérdésében. Azonban úgy véli, hogy az élet ma túlságosan zaklatott, túlságos nagy a megterhelés, az élet ritmusa megváltozott. A mai élet a tudásban is más követelményeket támaszt