Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1960. január 21., Össztanári értekezlet - Beszámoló a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusáról

Jó volt-e az a múltban, hogy amit mondottunk, nem tudtuk, özek vagy azok hogyan értékelik. Helyes-e az az állásfoglalás, amit elmondott és a Jövőben is helyes lesz-e ? Különösen, aki a politikai kérdésekben nem olyan Járatos, annak nem könnyű a helyzete, ha látja, hogy a párt politikájában hol Jobbra, hol balra huzó erők vannak. Ha valaki igy meggondolja a maga helyzetét, saját személyében, akkor úgy véli, hogy egyet tud érteni a kétfrontos harc politikájával. Mindenki úgy van vele és különösen igy van ezzel az értelmiség, hogy szereti azt, ha tervei , elképzelései szilárd talajra épülnek. Ez a politikai stabilizáció, szemben az elmúlt idők ingadozásaival, egyetértésre talál és nem is kivánhatja senki, hogy ennél Jobb, biztosabb bázisra, talajra építhessük terveinket.

Ha a kongresszust nézzük, és mind a három napirendi pontot, egy mondatban kellene összefoglalni, azt lehet mondani, ez a kongresszus a szocializmus alapjának a lerakását tűzte ki célul. Ez a kérdés igy olyan, mint amit nap mint nap olvashatunk. Foglalkozott a kongresszus elsősorban a mezőgazdaság kérdésével. A kongresszus olyan széles körben foglalkozott a mező- gazdasági kérdésekkel, hogy valaki szóvá is tette, hogy tulajdonképpen mezőgazdasági kongresszusra Jöttek-e össze. Nyilvánvaló, hogy az egyik legfontosabb kérdés a mezőgazdaság kérdése volt. Mielőtt a mező- gazdaságban a szocializmus alapjainak a lerakását vizsgálnánk, néhány politikai-gazdaságtani kifejezést kivan megvilágítani.

Ismeretes az a politikai tétel, hogy a termelő erők szakadatlanul fejlődnek. Hogy hogyan fejlődnek a termelő erők, azt a termelési viszonyok szabják meg.

A termelési viszony az emberek között kialakult viszonyt Jelenti és a termelési viszonyok meghatározzák azt, hogy milyen osztályok birtokolják a termelési eszközöket. Az osztály Jellege megszabja, hogy a termelt Javakból ki, melyik osztály hogyan részesül. Ilyenformán tehát a termelési viszonyok alapvető Jellegű kérdések. A termelési viszonyok a társadalom gazdasági alapját Jelentik. Világossá válik, hogy a feudalista társadalomban a termelési viszonyok, a termelési eszközök a földesur tulajdonában, a kapitalista társadalomban a tőkés, illetve tőkések tulajdonában, a szocializmusban a társadalom tulajdonában vannak. Érthető tehát, hogy miért lényeges a társadalmi Jelleg szempontjából a termelési viszonyok értékelése. Ha megnézzük, hogy nálunk hogyan állnak a termelési viszonyok külön-külön, elsősorban az iparban, - azt mondhatjuk, hogy 19^8-49-ben az ipar államosításával lényegében a szocializmus alapjait raktuk le. Ez eredményes és helyes volt, mutatja ezt az az eredmény, hogy az ipar termelése Ma-