Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1960. január 21., Össztanári értekezlet - Beszámoló a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusáról

- 5 ­gyarországon 1958-hoz viszonyítva három és félszeres­re nőtt. Természetesen nőttek a gyárak, létesítmények. A mezőgazdaságban azonban a szocializmus alapjainak lerakása érthető módon nem ilyen kizárólagos. 1945- ben a földosztással nagy lépést tettünk előre a szo­cialista mezőgazdaság megteremtése felé.Közismert do­log az, hogy a földosztás elsősorban a kisparasztok számat növeli. Igaz az, hogy már 1945-ben a földosz­tásokon létrehoztuk a szocialista Jellegű állami gaz­daságokat, majd később gépállomásokat, amelyek a szo­cialista mezőgazdaság fejlesztése irányában mutattak. Végső fokon azonban mégsem a szocialista mezőgazda­ság Jelleg Jellemezte a mi mezőgazdaságunkat. A kisparaszti gazdaság a szocialista mezőgazdaság szempontjából igen sok tekintetben hátrányosabb,mint a nagyüzemi mezőgazdaság. Nálunk Magyarországon a kisparaszti gazdálkodás mellett egy mezőgazdasági dol­gozó egy évi munkájával 4-5 ember évi élelmiszerszük­ségletét tudja megtermelni. Európai átlagban viszont egy mezőgazdasági dolgozó 6-7 ember évi szükségletét termeli meg. A kisparaszti termelés tehát, ebből az egy példából is kitűnő, semmiféleképpen nem mutat szocialista mezőgazdasági termelés irányába. Érthető tehát, hogy a szocialista mezőgazdaság megteremtése lesz az, ami a mezőgazdaságon belül valójában Jelen­tős gazdasági változást fog eredményezni. Van azonban ennek a szocialista mezőgazdaság szer­vezésének egy másik lényeges összetevője is. Neveze­tesen az, hogy a szocialista rendszer politikai bá­zisát a munkás-paraszt szövetség adja. Ebben a szö­vetségben a munkásosztálynak szövetségese az egyéni­leg dolgozó parasztság is. Azonban a szooialista mezőgazdaság szervezésével és ennek előrehaladásával alapvető változás Jön létre a munkásosztály és pa­rasztság szövetségének tartalmában is. A dolgozó parasztság mindaddig, amigegyénileg dolgozik, tehát kis parcexlákon dolgozik, érthető módon a maga par­cellája keretén belül gondolkodik, elsősorban a ma­ga szempontjait veszi figyelembe. Nyilvánvaló,hogy az egyénileg dolgozó és szövetkezeti dolgozó pa­rasztnak a szemlelete más és más. Akkor lesz iga­zán ez a munkás-paraszt szövetség politikai tartal­mában erős, teljesen előremutató és egyértelmű, ha a parasztság egyben a szocialista parasztságot fog­ja Jelenteni, akiknek célkitűzései minden tekintet­ben azonosak a munkásosztály célkitűzéseivel. Ilyen­formán tehát a szocializmus alapjainak lerakása a mezőgazdaságban kétirányú, egyrészt a politikai^ erősödését Jelenti, másrészről gazdasági erősödést Jelent abban, hogy a szocialista^mezőgazdaságban az elmúlt évek során is sokkal többet lehetett ter­melni, mint amennyit az egyénileg dolgozó paraszt­ság termelt.

Next

/
Thumbnails
Contents