Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1959. október 27., II. egyetemi tanácsülés - Elnöki bejelentések
22 fa' a következő vizsga letételével van elfoglalva és ha az elmaradt vizsga anyagával foglalkozik, akkor az uj vizsgát sem tudja sikeresen letenni. Ezt a javaslatot legfeljebb u^y lehetne módosítani, hogy ha az összes vizsgák letétele után volna még két hét utóvizsga letevésére. A javaslat harmadik pontja szerint az utóvizsga kizárólag szeptember 1- és 15 között tehető le. Ez azért nem állhat meg, mert ha szeptember 7-ig van az első utóvizsga, akkor kell még két heti időszak a második utóvizsgához. A gyakorlat azt mutatja, hogy még október 1-ig sem tudjuk lezárni a vizsgákat, mert mé§ akkor is vannak olyan méltánylást érdemlő körülmények, amelyek alapján a rektor vagy a dékán kénytelen október középéig is vizsgaengedélyt adni. Annak kimondása, hogy szeptember 15. után vizsgaterminus nincs, azzal a következménnyel járna, hogy nagyon sok hallgatót kellene kizárni az Egyetemről. Az 5. ponttal kapcsolatban, hogy összevont szigorlatokat tartsunk, az a véleménye, hogy a hallgatók ezt nem vennék szivesen. Kftzár; foglalkozik ez a javaslat az igazolt mulasztásokkal. Egy-két napos igazolt betegség esetén ugyanabban a vizsgaidőszakban mégegyszer ki kellene Írni vizsgára a hallgatót, mert ezzel is csökken az utóvizsgázók száma. Természetesen a mulasztás okának kivizsgálása minden esetben szükséges. A két tárgyból való összevont vizsgázást Pécset már kipróbálták, érdemes volna megkérdezni, hogy milyen tapasztalatokat szereztek, Rektor: ez már a Minisztérium hatásköre ezzel a kérdéssel foglalkozni. Tárj án; nem tartja helyesnek, hogy ismét változtassunk a vizsgarenden. Az elmúlt években nagyon sokat kellett változtatni a tanmeneten és a vizsgarenden, és ez nagyon zavaarja az oktatást. A jelenlegi vizsgarend a tapasztalat alapján jónak mondható, újabb változtatás nem volna helyes. Balogh: ezen javaslat megételének célja a tanfegyelem megszilárditása volt és abból indult ki, hogy akik nem tették le szeptemberben a vizsgát" azok nem járnak el az oktatásra. Kérdezi, hogy mi történjen ezekkel a hallgatókká, milyen intézkedéssel lehetne ezt a hiányosságot megszüntetni. Rektor: aki nem jár az előadásokra, az fegyel- mi vétséget követ el és ennek megfelelően kell vele szemben eljárni.