Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. május 20., IX. egyetemi tanácsülés - Elnöki bejelentések

- 15 ­Mint szervezeti kérdést, felvetette a miniszter- helyettes elvtárs, hogy leghelyesebbnek az lát­szik, ha egy komplex ideológiai bizottság van, ahol a tanszemélyzet és az ifjúság a kérdéseket közösen vitatják meg. Ebben aztán különösen fon­tos a Szovjetunió XXI.Kongresszusa anyagának fel­dolgozása és a magyar helyzetre levonható követ­keztetések ismertetése és vitája. A következő kérdés volt az egyetemi vezetés szin- voilalának emelése, az állami fegyelem erősitése. Az volt az álláspont, hogy ^z egyetemeken altkor rosszul alkalmazott az egyszemélyes vezetés /az egyszemélyes vezetést a rendeletek előírják ter­mészetesen/, amikoris a vezető túlságosan autó- kratikusan -végzi munkáját, mintha korlátlan ura lenne annak- a területnek, amely a vezetésére van bizva és nincs munkamegosztás, nem beszéli meg eléggé a dolgokat stb. Voltak nálunk is hasonló jelek október előtt, ma^a személyében is előfor­dult, hogy ilyenszerü módszerekkel intézkedett. Azonban az az érzése, hogy sokban javított ezen és megbeszéli a problémákat, bizottságok jelen­téseit veszi alapul és azokon csak komoly elvi nézeteltérés esetén változtat, szóval igyekszik az egyszemélyi vezetést a kollektiv tanácskozás • eredményei alapján végezni. Azt mondja tehát a beszámoló, hogy munka-megosztásos módszerrel kell dolgozni, egy ember nem tudhat mindent a legjobb igyekezete ellenére sem. Arra kell töre­kedni, az egyetemi vezetőknek, hogy a/ vezető szinten lévő dolgozókból egyetemi vezetőket ne­veljen ki. Ha/ az egyetemi politikánkat figye­lemmel követik, úgy látni kell, hogy a főbizott­ságok elnökeit, egy-egy területnek az alapos meg- ismérésére kényszeríti azzal, hogy javaslatokat kér tőlük, amelyet csak úgy tudnak megtenni, ha alaposan ismerik annak a területnek a problémáit. A Tanács tagjait ugyanigy vonja be ezekbe a mun­kákba, stb. Hogy igyekezete mennyire sikerült, azt majd itt mód-van megvitatni. A másik kérdés amit emlitett a miniszterhelyet­tes elvtárs, az, hogy az állami fegyelmet erő­síteni kell.-És itt az állami fegyelem szem­pontjából már nem az egyetem-vezető rektorokat, dékánokat kritizálta, hanem a tanszékvezetőket. Persze nem miránk vonatkozik ez elsősorban, de azt hiszi ggyes tanszékekre hely tálló a kritika, ha nem is ennyire keményen. Azt mondja, ho^y egyes tanszékeken teljesen anarchisztikus álla­pot és fegyelmezetlenség uralkodik. Maga részé­ről úgy hiszi, hogy a mi egyetemünkön teljesen anarchisztikus állapot és fegyelmezetlenség ta­lán egyik tanszéken"sincs, de azért meg kell vitatni ezt a kérdést, ügy/- gondolja maga ré­széről, hogy nálunk is egyes tanszékek állami fegyelmét, munkafegyelmét fokozni lehet. Itt is kéri a Párt és a Szakszervezet segitségét.

Next

/
Thumbnails
Contents