Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. május 20., IX. egyetemi tanácsülés - Elnöki bejelentések
16 Pl. egy alkalommal egyik professzorunk kijelentette, hogy azért nem hajtotta végre a minisztérium egyik utasítását, mert nem értett vele egyet. Ilyen nem létezik. Ha. valamivel nem ért egyet, fel- terjesztéssel élhet,, de végre kell hajtani az utasítást . A másik, ami úgy látszik még egyes egyetemeken megvan; az elszigeteltség az élettől, bizonyos arisztokratizmus, amit észlelni lehet. Az aa igény, hogy az egyetemre áradjon be a mindennapi élet és találjanak kapcsolatot - a tanszék jellege szerint - az élettel. Ide kapcsolódik Issekutz rektorhelyettes wlvtárs igen jó javaslata, ami célozza az iparral való kapcsolat elmélyítését is. Ezzel a kérdéssel részleteiben fogunk foglakozni. Pelhivta a miniszterhelyettes elvtárs a figyelmet, hogy az egyetemek na akkor kapcsolódjanak be a tsz.munkába, amikor a tsz.fejlesztés időszaka van, mert ott dolgozni már csak nagyon fejlett elvtárs tud. Hanem, amikor már kicsit konszolidálódott a helyzet, vagy korábbi időszakban tud az egyetem bekapcsolódni. Pelhivta a figyelmet, hogy az üzemekkel nemcsak a kk. vonalon épitsük ki kapcsolatunkat, hanem általában próbáljunk kapcsolatokat találni. Kössünk szocialista szerződéseket, a társadalmi ösz- tondij-rendszeren belül - arait felvetett Issekutz elvtárs is, - és azután a hallgatók neveléséhez a tapasztalatokat is fel lehet használni. A mi számunkra persze az üzemj a közegészségügy? a rendelők, kórházak stb. De az elméleti intézeteink valóban az üzemekkel léphetnek kapcsolatba, hasonlóan pl. a Műegyetem Intézeteihez. A következőkben a beiskolázás kérdésével foglalkozott a miniszterhelyettes elvtárs, az előkészítő tanfolyamokkal, hogy nem jelentkezik elég munkás-paraszt hallgató. Miután nálunk a tanfolyamok már beindultak, ezzel a kérdéssel azért nem kiván részleteiben foglalkozni. Igen fontos az a rész, amikor a vizsgák után a vizsgaeredmények reális kiértékelése és következtetések levonásáról volt szó. Ezt mi mindig meg szoktuk csinálni kari üléseken és tanácsüléseken is. Azonban azt hiszi, az volna a lényeges, hogy a tanszékek csinálják meg a tanszéki értekezleteken azt, amikor a kari tanács globálisan kiértékelte a kérdést, utána a tanszéknek kellene megnézni, hogy hogy és mint oktatott, hogy a vizsgák igy alakultak. A karok dékánjai hívják fel erre a professzorok figyelmét. A vita elég széles volt. A k;derpolitkán belül felvetették a bérfeszültség kérdését a felsőoktatás területén. Megnyugtató választ adott a miniszterhelyettes elvtárs, hogy amint a magyar népgazdaság helyzete ex'Ősödik és nem is olyan hosszú idő múlva, sor kerülhet a felsőoktatás bérezési kérdéseinek megvizsgálására is.
