Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. március 6., VII. egyetemi tanácsülés - Elnöki bejelentések
-Illegjen, az egészségvédés, az általános higiéné,sugárzás ártalom, repülőtámadások esetébeni elháritási szolgálat stb. teljes kiképzést kap a medikus és nem medikus, de a medikus megtanulja már ennek a tanitását is. Tehát va- lószinüleg fentiek alapján át kell csoportosítani bizonyos fokig az oktatást. Kérdés, hogy n^ritassuk-e meg mégegyszer ezeket a problémákat és aztán terjesszük fel a minisztériumba, vagy pedig terjesszük fel a minisztériumba ezzel a jegyzőkönyvvel és adjuk ki kezünkből a problémákba való állásfoglalást. Babies: Ezen vita alapján át kellene újból dolgozni a javaslatot. Rektor: Akkor meg kellene kérni erre egy szükebb bizottságot. Babies: Azt hiszi egy-két kérdést ezzel kapcsolatban most is fel lehetne vetni. Pl. akceptálja azt, hogy az egyetemre való kiválasztódással, vagy kiválasztással valamilyen megkülönböztetés történjek az orvosok között. Nem találja ezt a kérdést olyan aggályosnak. Ha korábban kezdjük már kiválasztani azokat, akik az egyetemre kerülnek, tehát nemcsak a VI.évben, hanem már előbb is nyilvánvalóan azért történik ez, mert azok valamilyen formában egészen kiválóak. Azt gondolja, hogy ma&a az egyetem egészen más fel- adataokat ró az ormosokra, mint pl. egy SzIK rendelő, vagy valamely falusi körzet az orvosra, tehát többet is követelünk és többet is várunk. Ennek alapján meg’ is kell különböztetni valamilyen formában, és nem lehet ugyanolyan orvos egy egyetemi tanársegéd, mint egy kinti közkórházi, vgy egy körzeti orvos. Azt gondolja, hogy pl. egy dúrva hasonlatot mondjon, a rektor elvtárs qualitásait nagyon kár volna egy SzTK rendelőben használni, bár ott is igen jól megállná a helyét, de itt többet tud produkálni. Az ország követelményei az egészségügyi ellátással szemben igen nagyok, viszont a tudományos követelményeink is fokozottan nagyok, és gfet a két szampontot nagyon nehéz összeegyeztetni egymással. Szakorvosokra igen nagy szükség van, tehát igen nehéz olyan értelemben dönteni, hogy most a szakorvosképzés még 2 évvel meghosszabbodjon mégis arra kell törekednünk, hogy azok, akik a betegekhez keiuilnek, azok olyan orvosok legyenek, akikben abszolút meg lehet bizni. Maga részéről nagyon amellett van,^hogy a jövőben előbb vagy utóbb ki kell tolni majd az előadási éveket és azután jön majd a gyakorlati idő. 10>> o