Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. március 6., VII. egyetemi tanácsülés - Elnöki bejelentések
-ér / * t •v nagy feladatokat ró ránk. Egyre nagyobb az orvosi tudomány, egyre többet kell a hallgatóknak megtanulni, ennek következtében nekünk arra kell koncentrálnunk az erőnket, hogy ezt az alaptudást megszerezze, ami aztán egész életében el tudja kisérni, és azután következzék a gyakorlati oktatás. Étihez is megadjuk természetesen az alapokat, amennyire az idő ezt lehetővé teszi, mégis nagyobb nyugalommal tudjuk koncentrálni erőnket az elméleti oktatásra, beleértve a klinikai tudományoknak is az elméleti részét, ami szintén igen nagy jelehtőségü, és igy a gyakorlati oktatásnak egy jelentékeny része marad erre az utolsó 7. és 8. észtén» dőre. Ezáltal tényleg teljés kiképzést fogunk tudni adni. Ivlár mostan, kivánatos lenne, hogy ezek a kórházakéin dolgozó fiatal orvosok továbbra is valamilyen formában az egyetem hatásköréhez tartozzanak, és éppen ezért, mikor le töltötték ezt az időt, az egyetem fennhatósága alatt történjen szétosztásuk a megfelelő helyekre.. Úgy gondolja, hogy mi gondját viseljük ezeknek actanítványoknak, felelősséget érzünk ezeknek a tanítványoknak' a további sorsa felől. Ez megnyugtató lesz annak a vidéki kórházba kikerülő fiatal doktornak, hogy ő az egyetemhez tartozik, az e gyetem nem vette le róla a szemét. Úgy emlékszik, az általános orvosi kar úgy' fogadta el ezt a javaslatot, hogy kivételt képeznek azok a hallgatók, akik közvetlenül elméleti intézetekbe kerülnek. Ezek nem kerülnek kórházi gyakorlatra, tovább is azegyetemi intézetben végzik a tudományos tanulmányaikat, kutató munkájukat, ezek aztán vagy ott maradnak, vagy onnét kerülnek pl. gyógyszerkutatás vonalán akár ^gyógyszergyárakba, vagy kutató intézetekbe, hasonlóképpen biokémia vonalra, vagy kórbonctani vonalon proszektúrákra stb., vagy pl. innét az elméleti intézetekből kerülnek a klinikákra, és ott aztán szakorvosokká képződnék és speciálisan jól képzett és további tudományos karierre hivatott szakorvossá kéj-frőínek. A javaslat tulajdonképpen csak a hallgatóság zömére vonatkozna, amelyek kikerülnek kórházakba, egy kisebb rész, a legkiválóbbak pedig az elméleti intézetekbe kerülnének, és ott aztán a kutató munkára való képzést nyernék el* Azután lennének ők kiváló kutatók, kiváló klinikusok, vagy pedig maradnának tovább is az elméleti intézetben. Balogh: Nagyon helyesnek találja azt a javaslatot, hogy az egyetemről kikerülő fiatal orvosok ez alatt a 2 év a- latt az egyetem fennhatósága alatt maradjanak továbbra is, t.i. ha ezt nem igy csinálnánk, akkor nem hinnék el úgysem, hogy változás történhet sorsukban. Gortvai: Megkérdezi, vájjon tudatos lépés-e ez affelé, amit kb. úgy hivnak, hogy gyakorló orvosi szakma? Arra való kiképzésről van-e szó? Rektor: A vitából kiderül, hogy az a lapelwel mindenki
