Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959

1959. március 6., VII. egyetemi tanácsülés - Elnöki bejelentések

-9­egyetért, de néhány kérdés nincs jól kidolgozva. Az általá­nos orvosi kar az elvet felvetette, az elvvel egyetért itt is a tanács, azonban bizonyos kérdések mégis aggályosak.^ Szerinte az első, amiben egy bizonyos fokig eltérnek a vé­lemények, a kivételek, akik az egyetemre kerülnek. Mert hogyha ez a javaslat keresztülmenne, akkor kétféle orvos lenne: egyik, akit gyakorlati életbe helyeznénk el, aki a gyakorlat után a diploma után az életet megismerve, meg­szerzi mindazokat az ismereteket, amelyek a mi'-társadal­munkban b érme ly poszton szükségesek az orvos számára, le­gyen egyetemi tanár, vagy akadémikus, vagy bármi, mert el­engedhetetlen, hogy a szocialista társadalom életét, egész­ségügyét megtanulja, és lennének un. „üvegházban"neveltek, akik életük végéig sem kerülnek ki az egyetemről. Itt töl­tött 6 évet, most bekerül elméleti intézetbe, itt lesz 2 évig, „tudós*'lesz belőle, vagy klinikus anélkül, hogy bármi fo^lma lenne, hogy mi van az életben. Már az is bizonyos fokig aggályom hogy ez a rész nincs egészen pontosan kidol­gozva,mert az a tapasztalat, hogy az lesz a jé tudós, aki közvetlen közelből megismeri az életetf igaz, hogy elve­szi t 2 esztendőt a szükebb szakmából. Hol van a garancia arra, hogyha egy hallgatót egyetemi elméleti intézetbe He­lyezünk, valóban ott fog-e maradni 2 év után is. Ha nem marad ott, akkor 2 év után helyezzük klinikára, vagy kór­házba és akkor fogalma s&ics az ország életéről. Úgy gondol­ja, hogy ezt a pontot még meg kell vitatni. Nagyon fontos probléma továbbá, hogy ezen 2 év alatt a vég­zett fiatal orvos még mindig az egyetemhez tartozik-e? Ezek már diplomás orvosok, tehát a minisztérium, illetve külön­böző szervek, tanácsok fennhatósága alá tartoznak. Két év után tehát kettős irányitás lesz-e, illetve két év után új­ból jelentkeznek az elosztás nehézségei. Tehát ez a kérdés sincs eléggé megvitatva. Az is aggályos, amit Halay elvtárs felvet, hogy esetleg nem az egyetem véleménye érvényesül, ahol 6 év alatt megismerték a fiatalembert, hanem a helyi szerv, a helyi tanács stb. döntik el az ő hova jutását. Itt a javaslatban megvan pon­tosan az,amit Halay elv társ felvetett, hogy az egyetem oszt­ja el a végző hallgatókat, tehát nem pályázat utján. Az el­osztás nem szakmára, hanem kórházakba történik. [Zb* Halav: Ajjr év után jön a probléma. Nem a kórházakhoz való be­osztással van neki aggálya, hanem a végleges elosztással. Rektor: Tehát a 6. év végén a diploma után az egyetem állás­pontja az, hogy az egyetem kijelöli a területet, tehát a kór­házat, intézményt stb. A nyolcadik év után jelentkezik azu­tán az a probléma, amiről itt szó van. Ez a kérdés nincs kidolgozva, nincs megvitatva, itijmég nem alakult ki a vég­leges álláspont. A harmadik kérd és, ami még nem kivitatott, hogy a szakorvos képzés ezek szerint csak a tanulmányok Megkezdése utáni 8. évben kezdődik. Ennek a javaslatnak megvalósulása esetén az ország szakorvos igényének kielégitését - amely az el­következő években ugrásszerűen emelkedni fog, különösen bizoryos szakmák területén /szemészet, gyermekgyógyászat, röntgenológia stb./ - kitoljuk 2 évvel. Mert nem az általá-

Next

/
Thumbnails
Contents