Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. július 2., VIII. egyetemi tanácsülés - A fiatal oktatók szakmai és tudományos fejlődésével foglalkozó bizottság munkájáról jelentés
24 politikai okai vannak annak, hogy a fiatalokkal nem foglalkoznak. Ha a bizottság jól fogöolgozni,akkor ezzel a kérdéssel mind sűrűbben találkozni fog. Owosaink közül elég sokan vannak,' akik politikailag nem közelednek, de szakmailag stabilizálni akarják helyzetüket. Véleménye szerint ez a kérdés az elkö* vetkező években ki fog éleződni. 5 - 6 év múlva ezek a fiatalok már nem szakvizsga problémával fognak küzdeni, hanem a szakcsporton bélül az előadások elfogadásáért, kiket fogadnak el társszerzőként, stb. A bizottságnak ezt a kérdést már most csirájában fel kell tárni megfelelő tapintattal és igy talán a jövőben rejlő veszélyeket jobban meg tudják előzni. Több szakembert tudnak igy esetleg megmenteni, ha már most bizonyos dolgokat velük észrevétetnek. A bizottságníM5be a kérdésbe harcosan bele kell avatkoznia. A mi munkást paraszt fiatal garnitúránknak alig van barátja az idősebb garnitúrából. Akár asszimilációs tendenciát látunk a fiataloknál, akár agressziv magatartást, ez mind kettő reakciója bizonyos fogadtatásnak és magatartásnak velük szemben. Gömöri: a bizottság részben ismeri ezeket a kérdéseket, de arra kéri Farkas elvtársat, hogy ha ilyen irányú észrevételekhez jut, azt bizalmasan küldje meg a bizott ság elnökének, mert ezzel a bizottság munkáját nagyban elősegíti. Ez egy olyan nyom lenne, amin elindulhatnának, mert perrendszerüen megfogni a kérdést szinte soha nem lehet. He letör; végeredményben az a cél, hogy professzoraink - akikről feltételezzük, hogy szakmájuk legkiválóbbjai iskolákat alakítsanak, ®hhez nekik arra kell törekedni, hogy a tehetséges embereket, akik intézetükben vannak, felkarolják, azok tehetségének kibontakozásához módot adjanak, emberi hibáikat lefaragják. A professzoroknak módjukban van javaslattal élni a párt, a rektor, a személyzeti csoport felé, hogy kiket kívánnak intézetükbe behozni, tehát akik ma bekerülnek egyetemi tanszékra, megfelelő párt és állami forum hozzájárulásával kerülnek be, igy nagyon kevés hibalehetőség van a káderek kiválasztásánál. Október óta módja van mindenkinek megfigyelni munkájukat, óvakodtak attól, hogy bárkit is megbántsanak, azonban politikai elszántságuk változatlan. Ennek a bizottságnak is olyan az összetétele,hogy az említett hibákat észreveszi, viszont ha ilyen/kide- rü]^akkor azt nem lehet másképpen felfogni, mint peli t-Uwí kár táv égnek, politikai ellenállásnak. Ha nem hajlandó bárki is a fiatalok tanítására, támogatására, akkor nem alkalmas arra a funkcióra, amit betölt akár szakmai képességei folytán, akár politikai ellenállása
