Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1958. július 2., VIII. egyetemi tanácsülés - A fiatal oktatók szakmai és tudományos fejlődésével foglalkozó bizottság munkájáról jelentés

- 25

folytán, A kormányzat és a párt el van szánva, hogy minden jó munkát végző embert a legmesszebb menő megbeszülésben részesítse, de ugyanannyira elszánt a kormányzat és a párt arra is,h ogy a kártevőket leleplezze és eltávoIrtsa.

Másik oldala a fiatalokkal kapcsolatos problémáknak, hogy azért kell a fiatalokkal foglalkozni - és itt a KISZ-nek és a pártnak is szerepe van - hogy le-^ szereljék^bennük lévő bizalmatlanságot, aminek talán nincs is meg az alapja. A fiatalságnak is fel kell arra figyelni, hogy változott a helyzet, ettől függetlenül, hogy foglalkoznak-e velük, vagy s®m.

Továbbá a munkához, a tudományhoz való hozzáállásnak meg kell a fiatalságban is lenni, hogy hosszú és nehéz munk^feredménye a tudományos munka és a tudomány elsajátítása, ami türelmet kiváni a fiatalság részéről. Nem lehet 1-2, még 4 év alatt sem tudóssá lenni. 10 - 12 év kell ahhoz, hogy valaki a szakma megfelelő képviséője legyen. Ha problémáik vannak, vessék fel személyre menően és akkor ki lehet azt vizsgálni? nyíltan kell megmondani a problémákat. Gyakorlatilag, ha a személyzeti csoport egy bejelentést kap, a bizottság elnökének átadhatja és ki fogják vizsgálni a kérdést. Ami a 7. pontot illeti, ez már szervezetten megy, azoknak az embereknek elhelyezéséről, akiknek kinevezése lejár és meghosszabbítani nem kívánják, a minisztérium segítségével gondoskodnak.

Farkas: nem minden esetben tudják megmozgatni azokat,

akiknek képességeik miatt el ke'llene menni az egyetemről, mert nem tudnak állást biztosítani. Ez a kérdés még függőben van.

Nem minden mozgatás jelenti egyben az egészséges mozgást is. Ez a kérdés azonban meghaladja a bizottság, sőt az egyetem hatáskörét is.

Rektor: a végzőkből 30 embert be tudnak most hozni es ez folyamatos lesz a jövőben is. Ennek ^bizottságnak azonban nem ettől kell függővé tenni a munkáját.

. Geílóczy: az ifjú orvosokkal való foglalkozásban néha tényleg látnak bizonyos tendenciát, azonban sok esetben a professzor, vagy helyettese nem is látja, hogy az illető fiatal háttérbe szorul, mert legtöbb esetben nem tud nyelveket, elmarad azok mögött, akik már tudják a nyelveket, észrevételenül háttérbe szorul és eltelelik egy pár év és kialakul az a vélemény, hogy X.Y. becsületesen dolgozik, de azért a másik mégis nélkülözhetetlenebb. Ezért kell aktívabban segíteni ezeket a fiatalokat.