Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1958. február 14., I. rendkívüli egyetemi tanácsülés - Miniszter Elvtárs leiratának ismertetése dr. Haynal Imre egyetemi tanár nyugdíjazására vonatkozóan

- 5 a Rektor javasolta Tanácsülésen, hogy 1957»évi Kossuth-dij javaslatnál Haynal professzor szerepeljen, és az Akadémia osztályülésén ugyancsak személyesen terjesztette ezt elő és képviselte, azt gondolva, hogy számoljunk fel mindent ami még mint sérelem élhet Haynal professzorba'íV Meg is kapta a Kossuth-dijat. Úgy gondolja, hogy az Egyetem vezetését, a párt vezetését és saját személyét semmiféle mulasztás nem terheli abból a szempontból, hogy Haynal professzornak igyekezett útját, munkáját megkönnyíteni, hogy elhe- lyezkedhessék a mi társadalmi rendszerünkben, a mi szocialista rendszerünkben. Abba azonban semmilyen szempontból vezéreltetve sem mehető bele, hogy magát a rendszerünket valaki az Egyetem plénuma előtt 1956.októbere után szinte demonstrative ismételten és ismételten megbántsa, azt mutassa, hogy rendszerünkkel alapjában nem ért egyet. Szükségesnek tartotta ezeket röviden vázolni, mert az a benyomása, hogy Haynal professzor nem tudja, vagy nem akarja tudomaT sül venni a tényeket. Hosszú éveken át folytatott nehéz munkának eredménytelen befejezése a mai esemény. Szükséges, hogy a Tanács tagjai ezzel tisztában legyenek. Hogy Haynal professzort érték sérelmek? Melyikünket nem érte sérelem sajátmagunk által vélt, vagy valóságos sérelem? Egy kialakuló uj ország, uj rendszer, uj világ épitése folyik,^ amelyben néha jóhisze mü, de tapasztalatlan emberek intézkednek ebben vagy abban a kérdésben, magától'értetődik, hogy előfordulnak tévedések. De ha valaki nem akarja látni, hogy e rendszer a becsületes értelmiségi dolgozóknak kedvező jelent biztosit, közülük senki nem nyomorog és hogy e rendszer jobb és szebb, biztosabb jövőt teremt, akkor ennek a meg nem értésnek is oka az illetőbe kell hogy legyen.

Somogyi: Egyetért a Rektor Elvtárs szavaival. Részletesen hallották, hogy az elmúlt 13 év során az Egyetem Pártszervezete és állami vezetése milyen rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy Haynal professzor klinikai, egyetemi tanári működését segitse. A Rektor Elvtárs igy foglalta össze, hogy ez egy hosszú és küzdelmes periódus eredménytelen befejezése.

Úgy gondolja, hogy ha mi ezt a rendkívül nehéz és küzdelmes periódust igy végig csináltuk, helyesen tettük, nincs mit megbánni, ig^ kellett csinálnunk, helyesen tettük, igy kell csinálni a Jövőben is, rendkívüli türelemmel és körültekintéssel kell lehetővé tenni különösen a magyar értelmiség vezető rétege számára, hogy a szocializmus épitése és az uj rendszer kialakítása érdekében együtt tudjunk működni. Ha ilyen^rendkívüli erőfeszítést teszünk valaki érdekében és ebben semmiféle elismerést, támogatást, könnyítést az illető részéről nem kapunk, akkor úgy gondolja az is a párt politikájának és a kormány intencióinak felel meg, hogyha kérdés igy záródjék le és ez eredményes lezárj*