Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958

1958. február 14., I. rendkívüli egyetemi tanácsülés - Miniszter Elvtárs leiratának ismertetése dr. Haynal Imre egyetemi tanár nyugdíjazására vonatkozóan

4 tenst helyeztek át, hogy olyan környezete legyen a professzornak, hogy őt ilyen kis szurkálások ne zavarják. U^yvélte, hogy a professzor megértéssel fogadja a part politikáját. 1949-ben, amikor Egye­temünk még a Közoktatásügyi tárca felügyelete alá tartozóit, addigi politikánk ellenére Haynal pro­fesszor magatartása olyan volt, hogy a Minisztéri­um Főosztálya előterjesztéssel élt, hogy a tanszék- vezetés alól mentsék fel. Akkor a párt értelmiségi politikájával foglalkozó felelős elvtárs azt mon­dotta, hogy meg kell próbálni vele továbbra is ne­veléssel, foglalkozással stb. • 1949-ben az Akadémia átszervezésekor tervbe volt véve ugyancsak ilyen okból, hogy tanácskozási tag­gá minő-sitsák vissza, de a párt központi vezetősé­ge arra az álláspontra helyezkedett, hogy akadémiai tagságát fennt kell tartani és tovább kell vele foglalkozni, 1950-től 1956-ig mint dékán, mint pártfunkcionári­us nem egy esetben kisebb-nagyobb ügyekben igyeke­zett az Egyetem súlyával és az egyetemi pártszer­vezet súlyával a Haynal professzor munkáját zava­ró körülményeket amennyire lehfebfett eliminálni. Meg kell mondania, hogy rendkivül meglepte, hogy 1956.október 30-a után, amikor a Köztársaság téri pártház szétverése, gyilkosságok, stb. nyilvánva­lóvá tették, hogy itt mi van,^ öt professzor bead­vánnyal élt hozzá - egyik aláirója Haynal profesz- szor volt - amelyben arra kérték, hogy az Egyetem Tanácsát hivja össze. Az akkori forradalmi bizott­ság titkárától Pataki docenstől nyert információja szerint a Tanácsülést azért kellett volna össze­hívni, mert az Egyetem vezetése szerintük s igy Haynal professzor szerint is, nem volt megfelelő, uj vezetőséget kellett volna választani. Az ő sze­rencséjükre ez az ülés nem jöhetett létre, mert november 5-re hivta össze a Tanácsot, tehát nem került nyilvánosságra azon a Tanácsülésen benyujta- ^ ni előkészített memorandumanyag. Akkor a Rektor még nem tudott arról, hogy Haynal professzor fia, Haynal András milyen szerepet játszott az egyete­mi ellenforradalmi eseményekben, 1951-ben meg kérte őt Haynal professzor, hogy fiát, aki akkor II.éves teológiát végzett felvegyék az Orvosegye­temre. Ezek politikailag a legnehezebb évek vol­tak. Ratkó elvtársnő volt a miniszter, vele való megbeszélés alapján Haynal professzor fiát fel­vették az Egyetemre. Nem akar rátérni Haynal And­rás működésére, az ő szerencséjére és a mi szeren­csénkre disszidált, nem kellett részleteiben fel- deriteni tevékenységét. Mindezek ellenére 1957. januárjában felkereste őt Haynal professzor, hogy szeretne Svájcban tartandó kongresszusra útlevelet kapni és kérte, hogy intézzék^el kérelmét. Szemé­lyesen kellett a Rektornak ezért politikai felelős­seget vállalni. Megkapta az útlevelet, kint volt Svájcban, és megtartotta előadását. Tovább menve,

Next

/
Thumbnails
Contents