Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. február 14., I. rendkívüli egyetemi tanácsülés - Miniszter Elvtárs leiratának ismertetése dr. Haynal Imre egyetemi tanár nyugdíjazására vonatkozóan
4 tenst helyeztek át, hogy olyan környezete legyen a professzornak, hogy őt ilyen kis szurkálások ne zavarják. U^yvélte, hogy a professzor megértéssel fogadja a part politikáját. 1949-ben, amikor Egyetemünk még a Közoktatásügyi tárca felügyelete alá tartozóit, addigi politikánk ellenére Haynal professzor magatartása olyan volt, hogy a Minisztérium Főosztálya előterjesztéssel élt, hogy a tanszék- vezetés alól mentsék fel. Akkor a párt értelmiségi politikájával foglalkozó felelős elvtárs azt mondotta, hogy meg kell próbálni vele továbbra is neveléssel, foglalkozással stb. • 1949-ben az Akadémia átszervezésekor tervbe volt véve ugyancsak ilyen okból, hogy tanácskozási taggá minő-sitsák vissza, de a párt központi vezetősége arra az álláspontra helyezkedett, hogy akadémiai tagságát fennt kell tartani és tovább kell vele foglalkozni, 1950-től 1956-ig mint dékán, mint pártfunkcionárius nem egy esetben kisebb-nagyobb ügyekben igyekezett az Egyetem súlyával és az egyetemi pártszervezet súlyával a Haynal professzor munkáját zavaró körülményeket amennyire lehfebfett eliminálni. Meg kell mondania, hogy rendkivül meglepte, hogy 1956.október 30-a után, amikor a Köztársaság téri pártház szétverése, gyilkosságok, stb. nyilvánvalóvá tették, hogy itt mi van,^ öt professzor beadvánnyal élt hozzá - egyik aláirója Haynal profesz- szor volt - amelyben arra kérték, hogy az Egyetem Tanácsát hivja össze. Az akkori forradalmi bizottság titkárától Pataki docenstől nyert információja szerint a Tanácsülést azért kellett volna összehívni, mert az Egyetem vezetése szerintük s igy Haynal professzor szerint is, nem volt megfelelő, uj vezetőséget kellett volna választani. Az ő szerencséjükre ez az ülés nem jöhetett létre, mert november 5-re hivta össze a Tanácsot, tehát nem került nyilvánosságra azon a Tanácsülésen benyujta- ^ ni előkészített memorandumanyag. Akkor a Rektor még nem tudott arról, hogy Haynal professzor fia, Haynal András milyen szerepet játszott az egyetemi ellenforradalmi eseményekben, 1951-ben meg kérte őt Haynal professzor, hogy fiát, aki akkor II.éves teológiát végzett felvegyék az Orvosegyetemre. Ezek politikailag a legnehezebb évek voltak. Ratkó elvtársnő volt a miniszter, vele való megbeszélés alapján Haynal professzor fiát felvették az Egyetemre. Nem akar rátérni Haynal András működésére, az ő szerencséjére és a mi szerencsénkre disszidált, nem kellett részleteiben fel- deriteni tevékenységét. Mindezek ellenére 1957. januárjában felkereste őt Haynal professzor, hogy szeretne Svájcban tartandó kongresszusra útlevelet kapni és kérte, hogy intézzék^el kérelmét. Személyesen kellett a Rektornak ezért politikai felelősseget vállalni. Megkapta az útlevelet, kint volt Svájcban, és megtartotta előadását. Tovább menve,