Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1957. december 3., II. egyetemi tanácsülés - Bejelentések, indítványok
2 Kezdetben minden szemináriumban nagy volt a bizonytalanság 4e bizalmatlanság, nehezen indultak meg a beszélgetősek« A hallgatásnak különböző motívumai voltak, általában megfigjrelhető volt, hogy elsősorban a polgári származásúak nem vettek reszt a beszélgetésekben, nyilván, mivel bizonytalanok voltak abban, hegy mennyire vehetik komolyan a szemináriumvezetők kijelentéseit, akik őszinteségre hivták fel a hallgatókat. Azok, akik a beszélgetésekben, a vitákban resztvettek, kát osoportra oszthatók: a jóhiszemű kételkedők, akiiének valóban vannak próblámáik és készek arra, hogy tisztázzák őket; a másik - jóvgl kisebb - csoport a tudatos szembenállók, akik az alkalmat'provokációra és ellenséges propagandára próbálták kihasználni. Megfigyelhető volt továbbá, hogy KISZ-esek és párttagok nemigen szólaltak fel, mert - úgy látszik - a közvélemény még mindig olyan nyomást gyakorol rajuk, hogy'félnek nyiltan kiállni a kormány és a párt politikája mellett. Szervezett fellépést, hogy előzetes megállapodás alapján~milyen magatartást tanúsítsanak a szemináriumokon és milyen kérdéseket vessenek fel, csak itt-ott, igen szórványosan tapasztaltunk. Viszont annál inkább érezhető, hogy a hallgatók a sajtónkat ée brossuráinkafnem olvassák, általában a tényanyagot nem ismerik az ellenforradalom eseményei többnyire akkori élményeik és hallomásaik alapján élnek bennük* Be az~is lépten-nyomon kitűnt, hogy szorgalmasan hallgatják a Szabad Európa Rádiót és az Ott elhangzottak szolgálnak alapul kérdéseikhez ás kifogásaikhoz. Egyes előadásokon és szemináriumokon különböző hall;, destruktiv megjegyzései; is kísérték a hallottakat, Cinizmus, szerénytelenség és fegyelmezetlenség is elég gyakran előfordult. Ami már most az egyes élénkebben vitatott kérdéseket illeti, a következőkben lehetne azokat csoportosítani: Forradalom - ellenforradalom. Az-ekörül! vitákat bizonyos fokozatos visszavonulás jellemezte, Kezdődött azon, hogy hol volt nálunk forradalom, hogy arra ellenforradalom következhetett volna? folytatódott azon, hogy október 23~a még nem volt ellen- forradalom, osak később lett az /a fegyveres haro/. Továbbá: nem volt ellenforradalom, mert csal;^jelentéktelen kisebbség akarta volna a ka pitilizmust visszaállítani, ezeket azonban könnyű lett volna visszaverni, A mozgalom célkitűzése lényegileg a hibák kij vitása lett~volna, Sokan érveltek azzal, hogy többértelmű oikkek és beszédek jelentek meg azokban a napokban a pártsajtóban a felelős vezetők részéről is, tehát a vezetők sem láttak tisztán az eseményeket és csak utólag végeznek rekonstrukciókat /"honnan került elő egyszerre annyi gróf és báró, stb,"/ Az okokat illetően csuknom kizárólagosan a Rákosi-féle vezetés hibáit hangsúlyozzák ás szinte egyértelműen felvetik a kérdést hogy miért nem vonják felelősségre, ha a kisembereket letartóz tetják. Nagy Imre szerepét szerintük eltúlozzuk, sokakban még ma is élnek illúziók az ő személyét illetően, neki tulajdonítják a hibák kijavításának jórészét / túlzott ip-rositással, termelőszövetkezetükkel kapcsolatban, stb,/ sőt olyan hangok i hallatszanak, hogy az októberi eseményeket már csak azért is j zitiven kell értékelni, mert ezeknek tudható be, hogy az MSZM3 más módszereket h. sznáí és máE politikát folytat, mint az MDía 0
