Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956
1955. november 9., II. rektori tanácsülés - A tanszékvezetők jutalmazásának kérdése
1./ A tanszékvezetők .jutalmazásának kérdése. Rektor: üdvözli a Tanács tagjait és kérdezi, hogy az előző tanácsülésen ismertetett,tanszékvezetők jutalmazására vonatkozó javaslatot kivánják-e részleteiben megvitatni, vagy egyetértenek-e azzal. A Tanács egyetért a javaslattal. Rekt or : nyitott kérdés maradt az előző tanácsúié sről dr.földvári i’erenc egyetemi t anár 3.000.- ft-os jutalmazása az 0r- sázgos Bőr- és Nemikórtani Intézet keretéből. Tekintettel arra, hogy nevezett intézet felettes szerve az bü.Minisztérium , a jelen lévő dr.Király Kálmán főosztályvezető elvtárs véleményét kéri ez ügyben. Király : az Eü.Minisztérium képviseletében hozzájárul dr.^öld- vári Ferenc egyetemi tanár elvtárs 3.000,- ft-tal való jutalmazásához. Rektor: a kérdés ezen részének lezárása után szeretne néhány elvi kérdést felvetni, nevezetesen, amit Balogh professzor elvtárs is már felvetett, hogy a dékáni kinevezések lejövete- le után a fakultások munkája megindul és a februári oktató- személyzeti jutalmazás kérdésében milyen eljárás alakuljon ki, a kari ülések döntsenek-e ebben a kérdésben? Issekutz : azt a nehézségelAát ja itt, hogy vannak intézetek, amelyek több karban oktatnak. Pl. a Gyógyszertani intézetben is van olyan, aki a gyógyszerészi karon oktat és más, aki a fogorvosi karon. Ezeknek a jutalmazása hobytui történik? Véleménye szerint, aki az általános orvosi karon dolgozik és gyógyszerészeket, vagy fogorvosokat oktat, az az általános orvosi kar részéből kapja jutalmát, természetesen figye- lembevéve a karoktól jövő speciális ajánlásokat. Mozsanyi: a gyógyszerész karon ugyanez a probléma áll fenn. Pl. a Közegészségtani Intézetből többen oktatják a gyógyszerészeket. Issekutz professzor elvtárs által felvetett javaslat ezt a kérdést megoldaná. Másik probléma, hogy a gyógyszerészi karnak,—ahol az oktatók sem lab.pótdijban, sem veszélyességi pótdijban nem részesülnek—bizonyos magasabb hányada a jutalomösszegnek tartassák fenn. Természetesen figyelembeveszi, hogy a jutalmazás nem bérkiegészités. Rekt car; az egyetem igen sok dolgozója nem kap láb.,vagy veszélyességi pótlékot, ez nem általános szabály, nem indokolja, hogy a gyógyszerészi fakultásnak milyen százalékos Összeget állapítsanak meg. Úgy gondolja, hogy minden jutalmazás előtt kell rektori tanácsülésttartani, amikor már tudják, hogy mennyi az egyetem kerete és akkor az adott oktat- tási eredmények és általános eredmények szerint határoznák meg, hogy milyen százalékban osztják el az összeget a fakultások között. Ezzel az elosztással a Tanács bizonyos fokú bírálatot is fog gyakorolni a fakultásokéumkája felett. Nehéz probléma az, gmit Issekutz professzor elvtárs felvetett. Pelveti, hogy nem kizárólag egy munkájáért jutalmaznak valakit, tehát nem lehet az illetőt kizárólag oda sorolni, ahol az oktatómunkája folyik. Ilyen esetekben ott kell az illetőt jutalmazni, amely karhoz az intézete tartozik, ahová intézete egészének a munkája tartozik. Kétségtelen,^ hogy pl. Pataky jutalmazása a Gyógyszertani Intézet keretében történik, de pl. a fogorvosi kar javaslatára. A fakultások tegyék meg kellő időben javaslatukat, hogy más karról kit kivánnak jutái- rna 7,íÍ ara fiiét éri eszteni.