Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956
1955. szeptember 21., I. tanácsülés - Miniszteri leiratok
Felszólalása második részében azzal foglalkozott Rákosi Mátyás elvtárs, hogy milyen a viszonya a munkás, paraszt származású hallgatóknak, a fiatal végzetteknek a régi tanszéki segéd- személyzettel. ő más oldalról látja és kapja a hireket, mint a professzorok. Sok olyan hir érkezik hozzá, hogy nyomják egyes intézetekben az uj kádereket; a professzorok nem szivesen vesznek maguk mellé tanársegédnek, adjunktusnak munkás paraszt származásút, pedig <5 jól tudja, hogy az,egyetemi tanárok szeretik a népet, a nép többsége pedig munkás, paraszt. Talán ezek a professzorok nem is veszik észre, hogy nyomják a munkás, paraszt származású végzetteket és azt hogy sokszor inkább a régi értelmiségi, sót régi elnyomók gyermekeit veszik maguk maguk mellé. Ezen feltétlenül változtatni kell. Az uj értelmiségnek a közel 10 millió magyar közül kell származni, ide kell gyökeret ereszteni. A felszólalás harmadik részében a fegyelem kérdéséről beszélt Rákosi elvtárs. bzerinte az utóbbi két évben romlott, éspedig nemcsak tanulmányi, hanem politikai téren is. A fegyelem helyreállításában nagy szerepük van a prof es szór ok*- i^ak, az állami vezetőknek, mert nincs olyan pártszervezet, mely professzorok, állami vezetők nélkül politikai fegyelmet tudna tartani. Rendkívül sok függ az egyetem vezetőitől, professzoraitól, hogy az egyetemen lévők magatartása, politikai beállitottsága milyen irányba jut. törekedjenek a vezetők, a professzorok arra, hogy az egyetemen lévőknek ne- csak a szakmai magatartása, de politikai fegyelme is megjavuljon. Semmiképpen sem szereti azt az eljárást, amit általában adminisztratív tevékenységnek neveznek, igéynbevenni, arra csak akkor kerüljön sor, ha amint mondani szokták, már mindent megpróbáltak. Azonban ha máskép nem megy, azt is igénybe kell venni,Az bolna azonban a jó, hogy az egyetem politikai helyzetének megjavulása a szakmai, politikai fegyelem helyreáll±fafcs*ása enélkül helyes együttes munkával állna elő, A rektorok, dékánok, professzorok teljes erővel álljanak e mellé. , Ez volt a lényege az értekezletnek. Kéri a professzor elvtársakat, hogy ezeket a kérdéseket vitassák meg. A miniszter elvtárs arra hivta fel a figyelmet, hogy a saját egyetemi problémáikkal kapcsolatban vitassák meg ezeket a kérdéseket. л tanszékeken pedig a saját tanszék problémáit helyes megvitatni. Kéri a hozzászólásokat, a vitát megnyitja. Iasekutz: hangsúlyozza a fenti párthatározat és értekezlet 'j'el'entőségét• Olyan kritikát kapott munkájuk, amit köszönettel kell fogadni és minden erejükkel azon kell lenni, hogy munkájukat megjavítsák. A sok pont közül egy dologgal szeretne foglalkozni. Egyik feladat, hogy a műnkás-paraszt származású fiatalok oktatását és nevelését meg kell javitani, hogy a lemorzsolódás, ami fenyeget és részben pár bekövetkezett, megszűnjék a jövőben. Ebben a tekintetsz elmúlt évekhez képest hanyatlás tapasztalható. Az elmúlt években, amikor még az egyetemi verseny megvolt - amit egyébként sokat kritizáltak - mégis volt javulás az oktatói munkában. Ennek elmaradása, majd azután a Párt politikájában a Nagy Imre féle irányzatnak az volt az eredménye, hogy a fegyelem lényegesen meglazult. Különösen a nevelési munka hanyatlott.