Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956

1955. szeptember 21., I. tanácsülés - Miniszteri leiratok

Felszólalása második részében azzal foglalkozott Rákosi Má­tyás elvtárs, hogy milyen a viszonya a munkás, paraszt szárma­zású hallgatóknak, a fiatal végzetteknek a régi tanszéki segéd- személyzettel. ő más oldalról látja és kapja a hireket, mint a professzorok. Sok olyan hir érkezik hozzá, hogy nyomják egyes intézetekben az uj kádereket; a professzorok nem szivesen vesz­nek maguk mellé tanársegédnek, adjunktusnak munkás paraszt származásút, pedig <5 jól tudja, hogy az,egyetemi tanárok sze­retik a népet, a nép többsége pedig munkás, paraszt. Talán ezek a professzorok nem is veszik észre, hogy nyomják a mun­kás, paraszt származású végzetteket és azt hogy sokszor in­kább a régi értelmiségi, sót régi elnyomók gyermekeit veszik maguk maguk mellé. Ezen feltétlenül változtatni kell. Az uj értelmiségnek a közel 10 millió magyar közül kell származni, ide kell gyökeret ereszteni. A felszólalás harmadik részében a fegyelem kérdéséről be­szélt Rákosi elvtárs. bzerinte az utóbbi két évben romlott, éspedig nemcsak tanulmányi, hanem politikai téren is. A fe­gyelem helyreállításában nagy szerepük van a prof es szór ok*- i^ak, az állami vezetőknek, mert nincs olyan pártszervezet, mely professzorok, állami vezetők nélkül politikai fegyel­met tudna tartani. Rendkívül sok függ az egyetem vezetőitől, professzoraitól, hogy az egyetemen lévők magatartása, poli­tikai beállitottsága milyen irányba jut. törekedjenek a ve­zetők, a professzorok arra, hogy az egyetemen lévőknek ne- csak a szakmai magatartása, de politikai fegyelme is megja­vuljon. Semmiképpen sem szereti azt az eljárást, amit álta­lában adminisztratív tevékenységnek neveznek, igéynbevenni, arra csak akkor kerüljön sor, ha amint mondani szokták, már mindent megpróbáltak. Azonban ha máskép nem megy, azt is igénybe kell venni,Az bolna azonban a jó, hogy az egyetem politikai helyzetének megjavulása a szakmai, politikai fe­gyelem helyreáll±fafcs*ása enélkül helyes együttes munkával állna elő, A rektorok, dékánok, professzorok teljes erővel álljanak e mellé. , Ez volt a lényege az értekezletnek. Kéri a professzor elv­társakat, hogy ezeket a kérdéseket vitassák meg. A miniszter elvtárs arra hivta fel a figyelmet, hogy a saját egyetemi problémáikkal kapcsolatban vitassák meg ezeket a kérdéseket. л tanszékeken pedig a saját tanszék problémáit helyes meg­vitatni. Kéri a hozzászólásokat, a vitát megnyitja. Iasekutz: hangsúlyozza a fenti párthatározat és értekez­let 'j'el'entőségét• Olyan kritikát kapott munkájuk, amit kö­szönettel kell fogadni és minden erejükkel azon kell lenni, hogy munkájukat megjavítsák. A sok pont közül egy dologgal szeretne foglalkozni. Egyik feladat, hogy a műnkás-paraszt származású fiatalok oktatását és nevelését meg kell javitani, hogy a lemorzsolódás, ami fenyeget és részben pár bekövet­kezett, megszűnjék a jövőben. Ebben a tekintetsz elmúlt évek­hez képest hanyatlás tapasztalható. Az elmúlt években, ami­kor még az egyetemi verseny megvolt - amit egyébként sokat kritizáltak - mégis volt javulás az oktatói munkában. En­nek elmaradása, majd azután a Párt politikájában a Nagy Imre féle irányzatnak az volt az eredménye, hogy a fegye­lem lényegesen meglazult. Különösen a nevelési munka hanyatlott.

Next

/
Thumbnails
Contents