Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. március 30., VII. tanácsülés - A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatából folyó feladatok Egyetemünkön
III. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határoza tából folyó feladatok Egyetemünkön,__________________ D ékán felkéri Parkas István elvtársat beszámolója megtartására. Farkas ; "Tisztelet Tanácsülés! Egyetemünk Pártbizottsága legutóbbi ülésén £ megtárgyalta a Központi Vezetőség III.4.-i határozatát. Ez a pártbiz ott sági ülés, -annak vitája megmutatta,hogy a határozat igen időszerű volt már, hogy nálunk is igen sokféleképpen mutatkoztak meg azok a hibák, amelyeket a K.V.mint országos jelenségeket felvet, A vita azt is megmutatta, hogy az egyetemen előforduló hiányosságokat csak úgy tudjuk felszámolni,ha minden szerv, az állami és társadalmi szervek egyaránt haladéktalanul hozzáfognak a feladatok elvégzéséhez. Ezért javasolta a PB.,hogy a dékán elvtárs tűzze az egyetemi Tanács napirendjére a K.V.határozatát, ill. a belőle adódó feladatokat megvitatásra, és igy is adjon módot az egyetemet, annak közvéleményét irányitó professzoroknak arra, hogy az országos és helyi politikai kérdéseket megvitatva, azokban állást^fo^laljanak, oktató-nevelő munkájukban alkalmazzák. A magam részéről ebben a vitát bevezető referátumban nem szándékozom részleteiben ismertetni a határozatok - Önök áltál is ismert - egyes‘pontjait. Csak néhány olyan részletre szeretnék kitérni, amelyek körül bizonyoá zavar, értetlenség tapasztalható az egyetemi dolgozók közt. Sokan úgy értelmezték a mostani határozatot, mint a "júniusi politikának", az elmúlt másfél évben vitt politikának a "visszacsinálását". Ez a vélemény azért veszedelmes, egyrészt mert veszélyezteti azokat az igen fontos politikai eredményeket, amiket eddig elértünk, másrészt azért, mert bizonytalanság érzetét kelti és csökkenti a bizalmat a párt politikájának szilárságát illetően. Ezért feltétlenül szükséges hangsúlyozni azt,hogy a márciusi határozat nem a júniusinak a visszacsinálása, hanem ellenkezőleg, annak íjiaradéktalan végrehajtását akarja bi^ztosi- tani. Miért támadhatott ilyen vélemény? Azért mert sokan, fel nem ismerve a júniusi és a kongresszusi ha.ározatok lényegét úgy gondolták, hogy azok elsősorban a liberalizmust jelentik politikai és gazdasági téren egyaránt. Sokan tqlán azt is vélték kiolvasni, hogy júniusban a párt és kormány lemondott a szocializmus építéséről, az osztályharsról, tehát a marxi- lenini-sztálini útról. Bizonyára emlékeznek önök is arra a sok találgatásra, hogy vájjon nem-^ Bucharinizmus-e az, amit csinálni akarunk, vajjon belpolitikánk nem közeledik-e-a jugoszláv politikához stb. Bizony sok olyanforma hang is hallászott, hogy Marx-Engels-Lenin-Sztálin tanításai érvényesek-e. Azt hiszem sokáig lehetne sorolni az ilyen és hasonló hangokat. Mi volt mindennek az oka? A júniusi határozatról nyilvánosságra került hivatalos tájékoztató és a III.kongresszus anyaga nem adott semmi alapot ilyen találgatásokra. Sajnos azonban - mint a mostani K.V. határozat megállapítja - sok vezető funkcionárius egyes megnyilatkozásaikkal módot adtak arra, hogy különböző pártellenes nézetek terjedjenek el- A határozat név szerint is megbírálja Nagy Imre elvtársat, mint aki súlyos hibákat követett el ás lényegében jobboldali nézetek és vélemények elterjedését szolgálta. - Természetesen nem egyedül Nagy Imre elvtárs felelős az elhajlásokért, a párt politikájának eltorzításáért. De mint a politikai bizottság tagjának és a kormány elnökének, súlyos része volt benne. Nyilatkozatai, cikkei és ennek nyomán a sajtó és rádió lényegében olyan hangot ütöttek meg, ho^y ami addig történt, az mind rossz, hogy a felszabadulás óta elért politikai és gazdasági eredmények - egy hibás politika eredményei. Széles körben eluralkodott az a hang, hogy jön az
