Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. február 23., VI. tanácsülés - Az oktatószemélyzet részére kiosztandó jutalom kérdése - Az 1954/55 tanév I. félévi vizsgák végleges eredménye

Issekutz: a fogorvoshállg. oktatásával nem 6 lett megbizva, hanem PaTaky adjunktus, 6 tárgyalt Balogh professzorral,hogy a tárgyat a fogo^voshállg. részére miképpen oktassa. Benne felmerült a gondolat, hogy 6 adhatna elő, mert az orvostanhallgatóknak az idén szünetel az előadás, de a tanulmányi osztály azon a véleményen volt, hogy Patçkynak kell előadni, mert ő lett megbizva. Tehát nem a professzorokon múlik, hogy ők nem tartaaak a f og or shallgat ók részére előadást.

Kiss: amit Kazár főelőadó felvetett, igen fontos kérdés, azon- ban ha a professzor előadását hiányolják a hallgatók, ahhoz a professzor megbizása is szükséges.

Dékán : javasolja, hogy ezt a kérdést az oktatási bizottság Balogh professzor bevonásával tárgyalja meg,élj en Já javaslattal. Maga is azon a véleményen van, hogy a tanszék minden tevékenységéért a professzor felel és rendkívül kedvező volna, ha a fogorvostanhallgatók oktatásába a professzor is belekapcsolódik.

Baló ; 6 maga is foglalkozik a fogorvostanhallgatók oktatásával. Egy fogorvoshallg. azzal fordult hozzá, hogy ki akarja dolgozni a kórbonctani tételt, melyet a medikusok számára Írtak ki. Tekintettel arra, hogy a fogorvosoknak nem Írtak ki kórbonctani pályatételt, kérdéssel fordult a dékáni hivatalhoz, ahonnan azt a választ kapta, hogy ezt fogorvosok nem dolgozhatják ki. Ez na^y csalódást keltett a hallgatóban. Az orvostanhallgatók részere tudományos körók működnek, ugyanezt meg kellene szervezni a fogorovoak részére is. Tudatossá kell tenni előttük, hogy ha jól dolgoznak módjuk lesz az intézet tudományos körében működni. A fogorvoshallgatók legjobbjai azt a gondolatot táplálják magukban, hogy orvosok lesznek valamiképpen ha majd végeznek, különböző vizsgák letevése után. ők ezt mint továbbképzésüket fogják fel.

Balogh; végtelenül hálás, hogy felvetették ezt a kérdést. Maga is tudatában van annak, hogy átmeneti nehézségekkel küzdenek, de reméli, hogy ezek meg fognak szűnni. A IV. és V.évesek eredményei olyan jók, hogy meg van róla győződve, hogy pár éven belül ez irigyelt szakma lesz. 5 évi tanulmányi idő alatt szakemberekké fejlődnek, szakorvosi állásokat fognak betölteni, állítja, hogy nagy tülekedés lesz a szakmában és jelenleg csak átmeneti nehézségekről van szó. Pl. a tudományos körök meg nem alakítása hiba volt. Kérte már ezt, de nem volt eddig megvalósítható. Baját körükben csináltak szakmai tudományos kört, azonban természetesen kívánatos volna ezt az elméleti szakokon is kialakítani. Tekintélyt nem lehet egy szakmának erőszakkal adni, fokozott munkával, szorgalmas, megalapozott munkával és tudással leheti megbecsülést kiérdemelni, erre építenek, ez a biztosíték számukra. Meg kell említenie néhány apróságot, ami azonban mégis érintette őket: pl. a 10 éves kiállításra a Fogászati klinika 14 kötet tudományos munkája és 300 külön lenyomata csak a kiállítás megnyitását követő hétfőn érkezett meg. Persze e£ сзак véletlen volt. Tlvábbá a fogorvosi szak - nem tuéja, hogy minek is nevezze - előadóiról készült fényképet is beküldte a kiállításra. Ezt nem állították ki, mert az volt ráírva, hogy a fogorvosi kar. Sok ehhez hasonló apróság esik a szakmával szemben, 6 hallja ezeket a sérelmeket, de legtöbbször nem tudja orvosolni. Nehéz helyezetben van még az egész forgorvosképzés, s kéri, hogy fokozott türelemmel és támogatással segítsék ennek a szakmának a kiépítését.

Mosonyi; döntően esik latba a szakma tekintélyét illetően,hogy