Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. január 26., V. tanácsülés - Az egyetem káderproblémái
A. járási vagy főorvosi kinevezések kérdésébe a minisztérium nem tud beleszólni, s ezek gyakran Összeköttetéseken is múlnak, nemcsak a qualitáson. Ugyanez vonatkozik pl. a xiákrái kiváló kádereknek vidékről való felhozására. Az orvosok elhelyezésére vonatkozóan a Munka Törvénykönyvét bizonyos íokig módosítani kellene, mert nem azonos kérdés ez az egyéb dolgozókra vonatkozó szabályokkal. Nagyon jó javaslatnak tartja a 3-4 évenkénti megerősítést. Ha ez nem lehetséges, akkor a Munka Törvénykönyvét kell módosítani. Másik probléma a most végző orvosok kérdése. A most végző VI.évesek közül száznál több nos, gyermeke van, egyik sem akar vidékre menni, ennyi ál- láát nem tudnak Pesten biztosítani és ugyanakkor vidéken betöltetlen állások vannak. Zoltán: egyetért a káderterv készítésének szükségességével. Másik kérdés azután, hogy ez a terv a minisztérium részéről teljesíthető legyen. Itt kapcsolódik a kérdéshez Rubányi professzor által felvetett probléma: a tanácsok önkormányzata. Hiába tud a minisztérium üresedő főorvosi állásokról, ha a betöltésébe beleszólása nincs. Ezen változtatni kell'. Továbbá beszélni kell a területi egyeztető bizottság hatásköréről. Ez a bizottság klinikai és orvosi szempontból laikusokból áll. A tanácsok önkormányzata következtében Budapesten a két női klinikáról egyetlen főorvosi állást sem töltöttek be, aminek eredményeképpen kijelenti, hogy Budapesten szakmájából nincs egyetlán olyan főorvos sem, aki megütné a mértékét a klinikáján lévő első 5 tanársegédnek. Ez az egészségügy szempontjából is káros. Másik kérdés, hogy nem akarnak elkenni a klinikáról. Ez igaz, azonban úgy hiszi erre is van mód, mert véleménye szerint ha egy tanársegédnek a professzor nyiltan megmondja, hogy keressen magának állást, nem fog tovább ottmaradni. Azonban a professzorok általában nem merilv nyiltan megmondani. Ezá^t helyes, ami-t Gubi elvtárs mondott, hogy az asszisztenciának tudni kell, mi a vélemény róla, mik a kilátások. Makiári: az eddigi hozzászólások túlnyomó részben két szem- ponttál foglalkoztak, az utánpótlás és az egyetemen lévő káderek elhelyezésének kérdésével. A klinikáról való elkerülésnek van egy módja a szakmai gyakorlatra kötelezetteknek 2 év után válik meghatarozatlan idejűvé az alkalmaztatásuk- Ezen idő alatt foglalkozni lehet az illetővel és meg lehet állapítani, hogy továbni klinikai munkára alkalmas-e. - Pelmerült az is, hogy nem kapják meg a kért kádereket. A legutóbbi res. javulás állt be. ezen a téren is, bár kétségtelen,, hogy van még hiba is.Az 55 évi elosztásnál pályázatok lesznek és a pályázatokat, melyek egyetemi állásokra szólnak, először kiküldik az intézet vezetőkhöz véleményezésre, azután kerül a bizottság elé. A klinikáknak az elméleti intézetekből való utánpótlására a központi gyakornoki rendszert gondolták felhasználni. Úgy gondolja, hogy Ratkóczy professzor helyesen járt el, hogy a klinikájára küldött központi gyakornokot bizonyos idpre átadta megfelelő elméleti intézetnek. Ez ellen nincs a minisztériumnak kifogása, sőt örül az ilyen megoldásnak. Persze ha általánosítani akarnák ezt a gyakorlatot»akkor felmerül a központi gyakornoki helyek szaporításának kérdése. Az egyetemek területén 130 közp.gyak.állás van, ennek nagy része Budapesten van, 71 állás. A pénzügyminisztériumtól még ezt a létszámot is nehezen kapták meg, ennek növelése lehetetlen. A 71 állás fcözül jelenleg 4 szakon van 45, ezek közül 6 intézet között van elosztva 36 állás, további 15
