Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. január 26., V. tanácsülés - Az egyetem káderproblémái
kiképzés idejére külön státust kell felállítani: annyi időre nevezzék ki ezeket az illető klinikákra, amig a szakorvosképzés tart. Legalább a gyakornoki állásokat kétévenként meg- ujitandókká kell tenni, aszerint, hogy mennyi a szakorvosi előkészítés. Valamilyen formában ki kell dolgozni, hogy a kinevezés korlátozott időre szőljon és csak akkor lehessen meghosszabbítani, ha a professzor szükségesnek tartja. Hedri: a beszámolóval nagyjából egyetért. Sajnálatosnak tartja, hogy a bizottság egyik sebészeti klinikát sem látogatna meg. Megjegyzi, hogy pl. az ő klinikáján 62 éves tanársegéd is van. Többször megkérdezték már a klinika vezetőjét, hogy kik azok a tanársegédek,akik önálló munkára^alkalmasak. Évek óta megnevezik ezeket, de semmi sem történik, elhelyezést nem nyernek. Alátámasztja azt a véleményt, hogy a professzornak beleszólása legyen a kiválasztásba, mert ez rendkívül fontos kérdés. Eddig az volt a helyzet, tiogy a központi gyakornokot kellett gyakornokká kinevezni, kivülről csak kivételes esetben neveztek ki, ennélfogva a professzornak nincs beleszólása a kiválasztásba. Ezen a, helyzeten csak a dékán elvtárs segítségével tudtak ®eek változtatni, de papírforma szerint csak központi gyakornokot nevezhetnek ki. Ugyanilyen nehézségek vannak az elhelyezés terén is. A klinikáján van egy orthopaed szakorvos, aki 4 évvel ezelőtt végzett, akkor került át az I.sz.Sebészeti klinikára, amikor Zinner professzor az orthopaediai klinikáról távozott, s a személyzeti osztály kérte, hogy vegye át. Az illető letette a szakvizsgát, nekik a klinikán nincs szükségük még egy orthopaed szakorvosra, mert egy már van. Felhívták ebben az ügyben az eü.minisztériumot, Budaházi elvtárssal beszéltek, aki azt mondotta, hogy nincs az eü.minisz- teriumnak egy olyan szerve, mely ilyen kérdésekkel foglalkozna és segiteni tudna. - További igen fontos kérdés, hogy nem lehet sebész az, akinek elméleti előképzettsége nincs, ez minden szakmára vonatkozik. A központi gyakornokok viszont mindjárt az orvosi diploma megszerzése után közvetlenül kerülnek a sebészeti klinikára. Ez lehetetlen helyzet. Egyébként örvenedetesnek tartja a minisztérium referátumát. Issekutg: már régen felmerült az a gondolat, hogy kívánatos volna, hogy klinikákra csak olyanok kerülhessenek, akik már előzőleg valamelyik elméleti intézetben bizonyos előképzettségre szert tettek. Ez most nem történik meg, mert ha valakit belgyógyászatra, vagy sebészetre osztanak be, odamegy rögtön. Ezen a kérdésen úgy kell segiteni, hogy a központi gyakornoki állásokat lényegesen fel kell emelni és akit pl. gyermekgyógyászatra osztottak be, először a megfelelő elméleti intézetbe kerüljön és csak 2-3 év múlva kerüljön át a klinikára. így a klinikák jó előképzettséggel biró orvosokat kapnának és ez segitené az elméleti intézetek munkáját is, s igy elősegitené az egészséges vérkeringést. Forditva is áll ez, mert a gyógyszertannál kivánatos volna, hogy klinikáról kerüljenek át egyesek hozzájuk,akik klinikai szempontból tudnák a gyógyszerkutatást elősegíteni. Helyesnek tartja, hogy bizonyos idő múlva a tanársegédi állások meghosszabbításra kerüljenek. Ebben az esetben az egyetemi Tanács, vagy egy-egy bizottság döntene további megerősítésükről, akit nem kívánnának tovább alkalmazni, függetlenül attól, hogy az illetőnek tetszik-e vagy sem, a minisztérium rendelkezésére bocsátanák.