Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. január 26., V. tanácsülés - Az egyetem káderproblémái

Feltétlenül érvényesíteni kellene, hogy a minisztérium .szakfőosztályainak és az ETT-nek a kórházi főorvosi állások betöltésénél beleszólása legyen. <

2*/ A káderek mozgathatásának és kiválasztásának kérdése. A professzor elvtársak felvetették, hogy valamilyen megoldást kellene találni arra, hogy a szakorvosi képesítés elnyerése után az oktató éa tudományos munkára nem alkalmas szakkáderek idejében helyezkedjenek el. Úgy gondolják ezt, hogy 1-2 év után ezeket a kádereket figyelmeztetni kell, hogy más munkaterületen igyekezzenek elhelyezkedni. Ugyanakkor panaszolják a professzor elvtársak, ho ,y nem kapták meg intézetükbe azokat a fiatalokat, akiket intézeti munkára alkalmasnak tartottak és általában az a kívánságuk, hogy az intézet tagjainak kiválsztásánál a professzoroknak az eddiginél nagyobb befolyásuk legyen. - Felvetődött az a kérdés is, hogy egyes szakmákban az utánpótlás terén hiányosságok vannak, pl. a s emészeti utánpótlás nem látszik megfelelőnek*

3. / A professzorok elfoglaltságának és az ifjusággalvaló foglalkozásának kérdése. Több intézetben megállapította a bizottság, hogy a professzor elvtársak általában túl vannak terhelve intézeten kivüli munkával és ennek következtében nem tudnak megfelelően foglalkozni saját intézetükkel. Általában 3-4 órát tudnak csak saját intézetük ügyeivel foglalkozni és a fiatalokkal folytatott beszélge-tések kapcsán szinte egyöntetűen vetődött fel, hogy hiányolják, hogy a professzor elvtársak keveset foglalkoznak velük. A hibát nem a professzorok személtében látjuk, hanem a túlterheltségben. Felmerült szintén, hogy éppen Budapesten nem indokolt az egyetemi tanárok túlterhelése, mert bizonyos funkciók betöltésére volna megfelelő szakember egyetemen belül és egyetemen kivül is. - A professzorok kádermunkáját illetően megállapították, hogy a professzor elvtársak túlnyomó része rendszeresen foglalkozik a káderekkel, ismerik problémáikat, sőt családi problémáikat is, de nem lehet elmondani, hogy^egyöntetűen elismerik a káderanyag Írásban történő lefektetésének fontosságát. A legtöbb helyen eleget tettek a személyzeti osztály felszólításának és beküldték az anyagot,

de egyes helyeken vannak még hiányosságok. - Felmerült a fiatalabb elvtársak részéről a rétegződés kérdése. Ez a probléma, ha nem is élesen, de általában mindenütt jelentkezik. Mindenütt liánnak baráti körök és kapcsolatok, amelyek természetesek, ezen túlmenően a munkás-paraszt fiatalok egy kissé elkülönülnek a többiektől. Szerepe van ebben az elkülönülésben annak is, hogy ezek a fiatalok ingrább vállalnak társadalmi munkákat és ilyen irányú igénybevételük soixík gyakorlati, szakmai elkülönülésüket előmozdítja. Nem jelentkezik ez talán élesen, azonban itt speciális érzékenységüknek is szerepe van. 4. / Általános kérdés az egyetemek viszonylatában, ami nem annyira^Budapestnn, mint vidéken jött ki élesen, a tudományos minősítések kérdése. Ezep. a téren több kifogás merült fel," különösen vidéken. Felvetették, hogy hiba volt, hogy kezdetben erős ágitációt folytattak az aspiránsfelvételeket illetően és a felvettek nem mindenben felelnek meg a követelményeknek.

Most viszont igen jó anyag jelentkezett felvételre, xjaexzuii ezzel szemben a felvehetők számát erősen korlátozták. A közel jövőben 150 aspiráns fog kandidátusi kiképzést nyerni és ezek elhelyezése nehézségekbe ütközik: nincs üres állás, másrészt bizonyos állások betöltésére kandidátusi képesítésük ellenére sem rendelkeznek megfelelő rátermettséggel nem kandidátus régi szakemberekkel szemben. Hozzájárul ehhez az is, hogy az