Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1954. december 17., IV. tanácsülés - Elnöki bejelentések

<ü wí Straub ; Nem ért egyet Takáts elvtárs szavaival a retorziót illetően. Természetesen nem gondol egy minden^erésztül gázoló retorzióra, de feltételenül helyesnek tartja az épitő szándékú retorziót. Sós: a december 8.-án kelt körirat értelmében a III.évre vissza- írátkozott 9-10 hallgató, mi történjék ezekkel, mert ezeket egész félévben nem is látta, nem jelentkeztek mai napig sem. Ezeknek nem fogja az indexét aláírni. Dékán : ezt a konkrét kérdést meg kell tárgyalni a tanulmányi ' osztállyal. - A retorzió kérdésében Straub professzorral ért egyet.' Eddig is éltek vele, nemjÆ ágy van, hogy semmi sem történt. Nem egy hallgatónál súlyos fegyelmi határozatokat hoztak és ilyen­kor a szorgalma is latba esett, vagy ösztöndij, egyéb kedvezmé­nyek elbírálásánál igenis megnézik ezeket a szempontokat,csak az ifjúság ezt nem tudja. És ez az irányzat állandóan fokozódik,hogy a, hallgatók fegyelmezettségét adan^dó alkalommal figyelembeveszik. A felvetett politikai kérdésre vonatkozóan megjegyzi,hogy úgy van, ahogy Kiss professzor elvtárs mondotta, hogy megvan a kóreset,de kőrelőzmény és therápia nincs. Az orvosegyetem nem egy kiszakí­tott része az országnak, a 3ooo fiatal ember utján 3ooo család vetületét kapják;az ifjúság tükrében látják a lakosság bizonyos rétegeinek hangulatát. A júniusi párthatározat rendkívül éles politikai gesztus volt, a párton belül is a személyes vezetés érvényesült korábban, a határozat után fhiraony kollektiv veze­tés kerül előtérbe. Rendkívül örömmel fogadta az ország a párt- határozatot. Íz egyes emberek el-kezdték értelmezni ezt a hatá­rozatot és az értelemzés különbözésége kapcsán a végrehajtásnál az a szempont érvényesült, hogy "kapni, kapni" és az októberi párthatározatik, elég hosszú időn keresztül bizonyos politikai bizonytalanság volt észlelhető. Ugyanakkor a világpolitikai hely­zet is egy ideig kedvező irányban terelődött, majd újból világ- politikai nyugtilanság keletkezett. A maga nagy összefüggéseiben ez a kóreredet. A kórelőzmány: hosszú ideig a politikai fegye­lemmel párhuzamosan javult az állami fegyelem, ahogy megtörtént a tekintélyek visszaállitása, úgy állt helyre a fegyelem. Azon­ban a júniusi íutrfehatározat tói az októberi párthatározatig ter­jedő időben kezdett elterjedni, hogy csak az állami vezetés a lényeges^ezt alátámasztották a hazafiasnépfront ellenséges ma­gyarázatával, holott a Párt kezdeményezte és annak irányítására támaszkodva fejti ki munkásságát. Természetesen az egyetemen azok, akiknek érdekük, hogy itt zavart keltsenek, ezt felhasz­nálták. Amikor Rákosi Mátyás elvtárs itt járt az egyetemen azt kérdezte, hogy ellenség nincs-e. Akkor azt mondották, hogy 1-2$ előfordul. 2000 hallgatói 2$ az 60 ember, ami komoly erőt je­lent. Nem hiszi, hogy e tekintetben javulás állt volna be az egyetemen. A párt- és társadalxni szervek az állami vezetés meg­erősítése közben elkövették azt hhibát, hogy szint en­'wJA/ gedfcék a vezetést, ami a tekintélyük rovására ment. Ez a köz- л_ vetlen kórelőzmény az egyetemen. A tennivaló tovább emelni az w-/ állami vezetés súlyát, a vezetők szakmai tekintélyét fokozottan fenntartani, ugyanakkor ezt a segítséget kell visszaadni a mos­tani pártfunkcionariusoknak,/akik már kijavították a hibákat, és akik ma már a legkiválóbb emberek közül kerülnek ki. A po­litikai szervek súlyának és tekintél; ének visszaállítása után a legközveltelenebb feladat együttműködni az állami vezetés­nek a pártvezetéssel. A kérdés másik része nevelési kérdés. Az ifjúság körében meg lehet Ítélni, hogy ki az aki helyes kri­tikát gyakorol és ki az aki bomlasztani akar. Ehhez megvan a professzorokban a megfelelő érzék és adott esetben hívják fel J lujUL / ‘/Z

Next

/
Thumbnails
Contents