Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1954. december 17., IV. tanácsülés - Elnöki bejelentések

gen és ezt helyesen ki kell használni. Javasolja, hoby felvi- lágositó munkával meg kell mutatni az ifjúságnak, hogy mit jelentett a német imperializmus hazánknak évszázadok óta.

Nem frázisokból álló előadásra gondol, hanem szakemberek konkrét adatok alapján mutassák meg az évszázados német imperialista törekvések hatását. Pl. sokkal részletesebben kellene foglalkozni az atomfegyver kérdésével, meg kell mutatni a népnek és az ifjúságnak, ho0y mit jelent az, ha német kézbe adják az atomfegyvert. Ha rendszeresen folytatják ezt a nevelést, akkor meg fogják tudni teremteni az ifjusá* egységes szellemét,ami a Hazafias Népfront szellemét képviselné az egyetem keretein belül.

Farkaa Sándor: valóban súlyos és jelentős kérdés ez, mert az orvos később nevelője lehet a legs.zélesebb néprétegeknek. Itt nemcsak fegyelmi kérdésről van szó, amint Rusznyák elvtárs hoe- zászólásából is kitűnik. Ezek a kérdések már 3-4 éve napirenden vannak. Ma kedvezőbb feltételek állnak rendelkezésre, hogy ebben a kérdésben változás álljon elő. Javasolja, hogy egy későbbi időpontban tűzzék a tanácsülés napirendjére az ifjúság nevelésével foglalkozó anyagot, amit először elő kellene készíteni. Az eddigi nevelési munka hibája az volt, hogy csak az e^yik, vagy másik oldalról közelitette meg az ifjuságot.Kétségtelenül szükség van olyan nevelési programm kidolgozására, ami az ifjúság egészét, magát az egész embert fogja át. Ennek döntő szempontja, amit Husznyák elvtárs emlitett, a frazafiság. Úgy gondolja, hogy alkalmas az idő arra, hogy ezeket a kérdéseket ilyen átfogó formában beszéljék meg és hozzálássanak a hiányokat pótolva ahhoz, hogy az ifjúság részére egységes értik- rendszert dolgozzanak ki. Minden nevelés alapja az egységes értékrend szer. Sok hatás éri az ifjúságot és ez egyik gyökere az ifjúságban található cinizmusnak. A Tanács tehát megfelelő előkészítés után beszélje meg azokat a módszereket és konkrét lépéseket, amelyekkel javitani lehetne az ifjúság nevelésén.

Várdai; az ifjúság részéről felmerülő követelésekről kiván beszelni. Kértek 2 nap szünetet, minden évben felmerül ilyen irányzat. Dékán elvtárs nem adta meg a szünetet, a dékán elvtársnak ehhez joga van és a hallgatóságnak ebbe bele kell nyugodnia, mert a dékán elvtárs felel az egyetem vezetéséért. Azonban máoárk -hibgt, ha nem kivánják meg következetesen, hogy a hallgatóság megjelenjen ezeken a napokon az előadásokon. Az ifjúsági szervek a megjelenés mellett agitálnak, a becsületes emberek el fognak menni, a lógosok nem és ezek éllen semmi sem fog történni, mert a kilátásba helyezett retorziókat nem hajtják végre, s újra a hanyagoknak lesz igaza. Arra kéri a DISZ bizottság az egyetemi tanácsot, hogy amennyiben nem adják meg a kért szünetet, akkor szigorúan ragaszkodjanak ahhoz, hogy a hallgatóság az előadásokon résztvegyen. Előre megmondhatja, hogy nem fognak megjelenni, mert már sokan most hazautaztak, de legalább büntessék meg azokat, akik nem jelentek meg. Kéri a professzorokat, hogy ne engedjenek el gyakorlatokat, mint pl. a gyógyszerészeknek a keddi napon elengedték a gyakorlatokat. ^Ha az ifjúság nem lát következetességet az állami rendelkezések végrehajtásában, akkor hiába hozzák a rendeleteket.

Tóth: neki is tudomása van arról, hogy ilyen törekvések vannak az ifjúságnál. Tőle is, mint oktatótól kérték a keddi gyakorlat elengedését, de azt válaszolta, hogy aki nem jön el, annak kollokválni kell, erre azt mondták, ho0y inkább eljönnek. Az lenne ideális, ahogy Rusznyák elvtár3 mondotta, hogy ha