Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1954. december 17., IV. tanácsülés - Elnöki bejelentések

A negatívumokra vonatkozóan megjegyzi az alábbiakat. Az 1953. évi júniusi határozat, -máj d a Központi Vezetőség októberi határozata leszögezte, hogy hazánk gazdasági életében hibák voltak, ezeket feltárták, megvilágították ezeknek politikai alapjait és leszögezték, hogy ezek ellen a hibák ellen küzdeni kell és, hogy az uj szakaszban uj utón kell irányítani az ország életét. Erre az uj irányra kétségtelenül igen jól reagált az egész magyar nép. Ugyanakkor -nemcsak minálunk, hanem más területeken is- voltak bizonyos túlzások is. Az egyetemi ifjúság is, éppen talán fiatalságánál fogva hajlamos volt ilyen túlzásokra és túlzott igényekkel lépett fel, ami elhajlást jelentett a kor- mány politikájától. A kérdés lényegét a demokrácia értelmezése körül lehetne csopbrtositani. Jellemző ifjúságunkra, hogy a demokratikus centralizmusból elsősorban a centrális részt nem veszi tekintetbe, nem akarja tudomásulvenni, hogy fegyel^mezett, rendszeres életnek kell lenni. Ez a helytelen értelmezés leginkább a birálatok hangjában jut kifejezésre, amikor a tények ismerete nélkül vetnek fel kérdéseket, birálnak vezetőket, a minisztériumot stb. Általában birálják a vezetők azon jogát, hogy életükbe beleavatkozhassanak, pl. hogy egy tanársegéd megkérdezze, hogy miért hiányzott az előadásról. A bírálathoz való demokratikus jogot általában úgy értelmezik, hogy az állami apparátusnak birálata a tanársegédtől egészen a miniszterig nekik jogukban áll és erősen támaszkodva Sztálin elvtárs megállapítására, hogy ha csak 5 1° igazság van is a bírálatban, akkor már meg kell vizsgálni, szinte visszaélnek a bírálattal. Ezzel szemben sajátmaguk felé nem igen birájaKel a kritikát és önbirálat szinte sohasem fordul elő. Pl. a III.éven is nem arról volt szó, hogy fegyel'digizetlenek, hanem arról, hogy rossz a vezetés, rosszak az intézkedések, azért van fegyelmezetlenség. Tehát 2o.-án és 21.-én azért lesz fegyelmezetlenség,mert rossz az intézkedés. Előfordul cinizmus is a hallgatók között, ami demokratikus egyetemen semmiképpen sem tűrhető el. Ez a cinizmus, vagy legjobb esetben is közöny tapasztalható volt a végzett hallgatók elosztásánál is, ahol feltételekhez kötötték az állásák elvállalását. Előfordul olyan demagógia, mely felnagyítva, eltúlozva a nehézségeket, letagadva az eredményeket veti fel a kérdéseket. Elég aggasztó képet festenek ezek az ifjúság helyzetéről, mert összefoglalva azt lehet mondani, hogy annak van ma tekintélye az ifjúság körében, aki nem épi- tő szándékból^, hanem u.n. fenegyerekként jól oda tud mondogatni a felsőbb ségnek és aki csak a hibákat látja. Lehetséges,hogy ez a megállapitása igy vagy úgy pesszimisztikusnak tűnik, azonban nem egészen indokolatlan. A napokban lezajlott küldött értekezleten az ifjúság legjobbjai vettek részt, általában jó tanulók és mégis a küldött értekezlet hangulata jellemzője volt annak, amit itt most összefoglalt. Természetes az is - és ez q vigasztaló - hogyha a vezetés komolyan felveti ezeket a hibákat és bátran az ifjúság szemébe mondja, akkor igen sokan komoly hallgatóra lehet találni, aki ezzel egyetért. S0k a jóakaratu hallgató^, azonban az utóbbi időben ezeket egy kicsit elnyomták a fenegyerekek. A vezetők feladata itt nyilván csak az lehet, hogy a gyakornokoktól a professzorokig erősítsék az állami vezetést, mert végül is az egész ifjúság - ha nem tudatosan is - de igényli a fegyelmet és a rendet. X professzor elvtársaktól azt kéri az állami vezetés és a párt szervek, hogy legyenek következetesek a tanfegyelem terén, támogassák a dékán intézkedéseid és lépjenek fel élesen minden fentebb felsorolt jelenség ellen, nem csak úgy hogy tudomásul- VBszik, hanem úgy hogy a dékánt minden intézkedésében támogatják,