Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1954. június 30., IX. tanácsülés - Az orvosképzés tantervének módosítása

-LI ­ményt, hogy a sebészeti mütéttani intézet és a sebészeti kli­nikák szorosabb kapcsolatára szükség volna, a mütéttani inté­zet orvos oktatói nem látják jövőjüket, legtöbben miután ott eltöltenek 2-3 évet a sebészet .felé gravitálnak. < Kiss : több mint 3 éve felvetette már, hogy az intézetek mellé fel leéli állitani tudományos részlegeket, az oparativ intéze­tek tudományos részlegei szempontjából legfontosabb egy mütét­tani intézet, ahol a legfontosabb tudományos munka zajlik és a sebészeti intézetekkel szoros kapcsolatot tartanak. Incze : vitás az, hogy a medikusoknak szóló sebészeti mütéttant hol tanitsák, kell egy külön intézet, ahol ezt megtanítják a medikusoknak természetesen szűkre szabott, megfelelő mütét­tani anyagot, tehát az oktatás szempontjából is-feladata van a mütéttani intézetnek egy ilyen nagy egyetemen. Nagy : a vidéki egjretemek főkifogása az volt, hogy hullákon nem lençt megfelelő módon műtéteket végezni, a másik pedig, hogy a medikus oktatási anyag túlterhelt. A hullamütétekre vonatkozóan Pirogov azt mondta, hogy 80$-ban azonos a véres sebészeti mű­tétekkel. Ami a tematikát illeti, ma sem tanulnak többet a medikusok, mint régen, amivel többet tanulnak az megfelel a sebészet fejlődésének. A sebészeti mütéttant soha nem taní­tották a sebészet keretében, magántanári kollégium volt vmég akkor is, amikor a sebészetnek 7 és fél órás előadása volt. Az alkalmazott anatómiát sem tudták beépiteni az oktatásba és igy a sebészeti mütéttan egy levegőbe lógó, kötelező, de nem komoly tárgy volt. Rubányi professzor szavaira megjegy­zi, hogy az asszisztencia továbbhaladásának jelentőségét ab­ban látja, hogy a mütéttani intézetek káderképző intézetek a sebészetek számára. 16 asszisztens közül 1-2 fog végleg ott maradni, aki ezt a pályát választja., a többiek pedig morfológiai és manuális előképzettséggel a sebészetre mennek. Gyakorlatilag úgy valósítják ezt meg, hogy az asszisztencia minden nyáron továbbképzésre megy klinikákra és ott jól áll­ják meg a helyüket. A sebészeti anatómiának az anatómia ke- " rétében való oktatását nem tudja elképzelni, mivel II.éves hallgatókról van szó, akiknek még nincs klinikai előkép­zettségük. Legfeljebb airól lehetne szó, hogy a magasabb év­folyamokon ismét anatómiát adnának elő és külön klinikai mütéttant, ez azonban anorganikus lenne. A sebészeti ana­tómia és mütéttan rendkivül fontos része a sebészet okta­tásának, az^intézetek Petrovszkij professzor javaslatára létesültek és nem hiszi, hogy.a két és fél éves tapasztalat azt mutatta volna, hogy ez elhamarkodott szervezés lett volna. Ha egy intézet nem működik jól, az a létesítmény hibája, ’ vagy a t anszékvezető hibája? El tudja képzelni, hogy nem jól működik az intézet, de ezért helytelen lenne az intéz­ményt megszüntetni, hanem le kell váltani a tanszékvezetőt. Még a dékán elvtárs iránymutatása alapján sem tudja belátni, hogy ezen intézetnek nincs kofboly hivatása és kizárólag az időre és tárgyi adottságokra van bizva, hogy a várakozások- nak_ ezen intézetek megfeleljenek. Dékán : ezek szerint a Tanácsnak az a véleménye, hogy a buda­pesti egyetemen nem időszerű, hogy юешайзквш sebészeti és mütéttani intézetet megszüntessék a medikus oktatás szempont­jából sem, A Tanács ezzel egyetért. Nagy : az Eü.Miniszterium órarend javasaltát fogadja el azzal, hogy kéri a szigorlat fenntartását.

Next

/
Thumbnails
Contents