Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1954. június 30., IX. tanácsülés - Az orvosképzés tantervének módosítása

- U Haranghy: .javasolja, hogy a Tanács szögezze le, hogy rendkívül aggályosnak tartják a vidéki egyetemek javaslatát a tanszék megszüntetésére vonatkozóan.

Dékán: a vita eltér a tárgytól, A javaslat csak a medikusoktatásra vonatkozott. A medikus oktatással kapcsolatban merült fel, hogy a sebészeti anatómia és mütéttani intézetre mint önálló tanszékre szükség van-e? Nem azt vitatták, hogy ilyen intézmény legyen-e vagy sem. Az orvosi tudomány fejlődésével túl sok terhet akarnak a diákságra rárakni és ezért nem lehet az alaptárgyakat megfelelően oktatni. A szakmának az orvosi tudomány szempontjából rendkívüli fontossága van, de most a medikus oktatás szempontjait tárgyalják. Másik javaslatát épen azért ismertette, hogy megnyugodjanak az érdekeltek, hogy nem a tudományos munka, nem a szakma fejlődésének veszélyérőlmn szó, hanem csak arról, hogy a medikus oktatást megfelelő keretek közé épitsék fel. Ezért helyes, hogy tudományos intézményeket szervezzenek, státust stb. biztosítsanak a tudomány fejlesztésére, de mindezt nem lehet a medikusra ráömleszteni. Akik ott voltak i’örö professzor beszámolóján, hallották, hogy az akadémiai osztály világosan megmondta, hogy az Akadémiának az a terve, hogy tudományos intézet hálózatot épitsen ki az orvosi tudomány művelésére. Úgy képzelik el, hogy uj tudományos kutató intézeteket létesítenek és ezek mellé klinikumokat szerveznek. Erre (mondotta, ő, hogy Magyarország mai történelmi hely- ' JíQ ~Ü zvében, a mai személyi és pénzügyi lehetőségek mellett mikor ^ w lesz erre lehetőség. Azonban adva van'4 orvostudományi egyetem, kiváló tanárokkal ezek mellé sokkal könnyebb egy-egy kutató intézetet szervezni, pl. a belgyógyászat mellé élettant és kórtant, státust adni és felszerelést és máris kész egy kutató intézet klinikummal együtt. Ezt az irányt kell továbbfejleszteni.

Petényi : egyetért ezzel. A sebészeti mütéttant a sebészet keretében kell tanítani. Általános orvosnak arra van szüksége, hogy^lásson egyes műtéteket, hogy milyen a helyzet egyes műtéteknél diagnosztikai szempontból, mit jelent ez a betegre nézve. Ellenben a sebészeti mütéttant a szaksebésznek kell tanulni, a sebészeti anatómia pedig a kutató sebészetet viszi előbbre, a Sbaksebész szempontjából rendkívül fontos az állatmütét stb.

A medikus oktatás szempontjából látni kell különböző Mitéteket, hogy indikálni tudja azokat, azonban a műtéteket külön tanitani nem szükséges. Igen fontosnak tartja az urológiát, gégészetet, mert vannak olyan életfontosságú dolgok, amikre meg kell tanitani a medikust^ezekből a tárgyakból, valamint a súlyos sebészeti megbetegdések felismerésére. Gyakorlatilag helyes javaslatnak tartja, hogy ezeket a sebészet, a kissebészeti tárgyak és részben az anatómia oktassa. A medikusok gyakran rendkívül tájékozatlanok a belgyógyászati és röntgen anatómiában. Röntgenanatomiát is kellene valahol tanitani, mert a gyakorló orvosnak ennek alapján kell állástfoglalnia.

Rubánvi: a dékán elvtárs olyan világosan fejtette ki elgondo- lásait, hogy azt valóban jól megértette és elvileg osztja nézeteit. Nem a tanszék megszüntetéséről van szó, hanem a medikus oktatásról. Azonban ami a sebészeti mütéttan oktatását illetlenem tudja teljesen a dékán véleményét magáévá tenni, mert ma meg szükség van bizonyos fokú sebészeti mütéttani oktatásra, bizpnyos alapvető mütéttani oktatásra, ami külön egy intézetben történjek. Arról lehet szó, hogy a mütéttani tematikát milyen módon lehetne szűkíteni és tényleg csak arra szorítkozni, ami a gyakorlat szempontjából fontos, de teljesen ki- kapçsolni az oktatásból nem lehet. Maga is osztja azt a véle—