Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1954. június 30., IX. tanácsülés - Az orvosképzés tantervének módosítása
Ш voltak, a sebészet ennek tanításával nem foglalkozott. Helyesnek tartja, .hogy a sebészeti mütéttant a sebészet adja elő, de akkor megfelelő tárgyi lehetőségeket kell biztosítani, pillanatnyilag sem a tárgyi, sem a .Bzemélyi lehetőségek erre nincsenek meg, se hullaanyaguk, se állatanyaguk nincs. Elvileg- tehát helyes a dékán elvtárs véleménye a műtéttan oktatására vo- - natkozó'an, de nagyon meg kell gondolni, hogy ezt gyakorlatilag hogyan tudnák megválósita^ni. Balogh ; itt két kérdésről van szó, az egyik, hogy az egyetemi tanszékek mellé tudományos■ intézetek szerveztessenek, melyek sém az oktatással, sem gyógyítással nem foglalkoznának, csak tudományos kérdésekkel. A másik kérdés a sebészeti anatómia problémája, hogy hogyan állitsák ezt be az oktatásba. A felállított sebészeti mütéttani intézetekkel kapcsolatban sajátos helyzet alakult ki, két vidéki egyetemen úgy oldották meg ezt a kérdést, hogy sebészek vállalták a tanszék vezetését, akik nem óhajtanak ezzel a kérdéssel foglalkozni, hanem azért harcolnak, hogy sebészeti fekvő osztályt kapjanak. Nagy Dénes az egyetélén, aki klasszikusan képviseli azt a2 irányt, amire nekünk szükségünk van, remekül oldja meg feladatát. A hullaanyagon és állatokon végzett műtétek óriási könnyebbséget jelentenek a manuális szakmáknak, pl. Ta fogászati mütéttant csak a sebészeti anatómiával együttműködve tudják kialakítani, '^iszta képet kell nyerni ebben a kérdésben. A sebészeti mü- téttanra feltétlenül szükség van, a manuális klinikák saját maguk nem oldhatják meg ezt a kérdést. A sebészeti mütéttan pótolhatatlan és feltétlenül szükséges. Egészen más kérdés, hogy klinikák mellett működjenek-e tudományos intézetek, vagy sem, ezek az oktatással és gyógyítással nem foglalkoznak, egészen más feladatokat kellene megoldaniok. Kiss: a sebészeti mütéttan nagyon fontos kérdés, intézetében 7 évig tanították ezt a tárgyat, önálló intézmény hijján. Meg kell jegyeznie, hogy a sebészeti mütéttani intézet fel-*- állításánál hibák voltak, mert a megfelelő személyi és tárgyi feltételek nélkül állították fel ezeket az intézeteket. Egyedül Nagy Dénes az, aki szakorvossággal rendelkezik anatómiából és sebészetből is, mindkét, vonalon egyformán képzett-. A medikusoktatással kapcsolatban, tekintettel a medikusok anatómiai feledékenységére, a sebészeti anatómia oktatásában az intézetnek rendkívül fontos hivatása van, ott újra átveszik klinikai szempontból az anatómiát. Utal Félix professzor előadására, aki klinikus, sebész és klinikai anatómus. Az anato- , mia fejlődése két irányú, egyik az összehasonlitó anatómia, másik a klinikai anatómia, tudni kell, hogy ez nálunk egészen elhanyagolt szakma, Félix professzor előadásában klasszikus példák voltak erre és épen a sebészeti anatómiai intézetnek feladata, hogy az anatómiát fejlessze a klinikai anatómia felé. Az összes klinikai szakmáknak szüksége van erre. A klinikai kutatás^szempontjából sem mondhatnak le a klinikusok egy ilyen intézet működéséről. Csatlakozik Balogh processzor szavaihoz, vidéken az intézetek megvannak, de nem látják hivatásukat. Nagy Dénesben megvan ennek tudata, de nincs hol kifejlessze, ^em szabad ezt a szakmát megfojtani megalakulása után, inkább fejleszteni kell, főleg a hulla- és állatanyag megszerzésében. Kiszely: Törő professzor véleményét tolmácsolja ebben a kérdésben, mely szerint a sebészeti anatómia és mütéttani intézetet valamelyik sebészeti klinika mellett kellene megszervezni, ahol kapcsolata volna a sebészettel.
