Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1954. június 30., IX. tanácsülés - Az orvosképzés tantervének módosítása
« minisztériumban és az "kadímián is l'örö professzor beszámolóján képviselt a következő: úgy látja, hogy az u.n. kis szakmák, mint urológia, gégészet stb. tudományos művelése és a szakmák fejlődése rendkívüli mértékben túllépték azt a fokot, ami az általános gyakorló orvosnak szükséges, amit a medikus .év-ekben meg kell tanulni. A szakorvosképzés, orvostovábbképzés és medikusképzés nem tagolódik élesen el és mind e szakmák profesz» szorai attól tartanak, hogyha minden}; nem adnak át a medikusnak,akkor a szakma fejlődése megáll. Az a véleménye, hogy ezt a kérdést rendezni kell. Úgy látja szükséges volna az Eü.Minisztérium és az Eü.tudományos Tanács közbejöttével ezek mellé az intézetek mellé tudományos intézeteket felállitani - úgy amint Romániában ezt már megvalósították - úgy, hogy a tanszék megmarad egyetemi tanszék és beleépül egy tudományos intézet megfelelő státussal és elláttott Sággal, hogy a szakma tudományos fejlesztésével is tudjanak foglalkozni és ne érezzék azt, hogy mindent át kell adni a medikusnak. Könnyebb volna a helyzet, ha ezek a szakmák ф. fejlődésüket igy biztosítva látnák. Az is jó volna, ha az Akadémia szervezne ezeket az intézeteket az egyetemi tanszékek mellé. Ha ezt keresztül tudnák vinni, akkor nem volna nehéz, hogy a medikusoknak am yi órát és annyi szigorlatot állítsanak be, ami nem terheli túl az oktatást. Azért foglalta most össze ezt a kérdést, mert véleménye szerint a sebészeti mütéttant a medikusnak kétségtelenül a sebészet keretében kell megtanulnia, mint ahogy a belgyógyászati diagnosztikát is a belgyógyászat keretében tanulják. A szakmának van egy továbbképzési része is, helyes tehát, ha minden egyetem mellett van egy sebészéti dütéttani tudományos intézet. Kiss ; az urológia, vagy a gégészet mütéttani részét nem a klinika tanitja. . Dékán: a klinikának kellne tanítania, minden operativ szakmá- nak tanítania kellene saját mütéttanát. Kiss; min% tanitsák? Varga ; csatlakozik a dékán véleményéhez, hogy a medikusnak csak annyit kell tanitani, ami az általános orvosi tudásához szükséges, nem is tanítottak többet. Vannak azonban olyan mütéttani részei a szakmának, amire az általános orvosnak szüksége^ van, s amit nem tudtak tanitani, hasznát vették a sebészeti mütéttani oktatásnak. \ Haranghy: elvben egyetért a dékán elv.társsaí, ismeri a romániai viszonyokat, maga is egy ilyen akadémiai intézetnek volt a vezetője. A sebészeti mütçttanra vonatkozólag megjegyzi, hogy annak átszervezése ilyen szempontból helyes, de megszüntetni semmi körülmények között nem szabad. A sebészet nem tudhat mindent tanitani, ami szükséges, pl. érlekötés, hullaanyagon kell az ereket kipreparálni. Az anatómiai részek ismertetése is feltétlenül szükséges. Hedri: ez egy komple* kérdés1?^ sebészeti anatómia és a sebésze- ti mütéttan is más. A sebészeti anatómiára kétségtelenül szükség van és azt hu.llaanyagon nagyon jól meg lehet tanitani,sőt hullaanyagon kell tanitani. Ez az anatómiai rész. Másik kérdés a mütéttani rész: ez is tanitható hullaanyagon, persze ha állat- műtétek rendelkezésre állanak, azon is lehet tanitani. - A dékán elvtárs javaslatát a tudományos intézetekre vonatkozóan nagyon helyesnek tartja, megválósitását azonban egyelőre nem tudja elképzelni. A sebészeti anatómia és mütéttan oktatására feltétlenül szükség van, s miután eddig ezek az intézetek meg-