Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1954. május 4., VII. tanácsülés - Az I. éves hallgatók felvételével kapcsolatos kérdések - Bejelentések, indítványok
'i\ ’• a_ a, «V C- 2 1. az egészségügy fejlődése a különböző társadalmi rendszerekben, 2* módszerek kidolgozása a lakosság egészségügyi helyzetének megállapítására, 3. az egészségügyi ellátás ft élen és várható normáinak megállapítása, 4. a meglévő egészségügyi"intézmények hatékonyságának kiértékelése és ennek megfelelően a jövő szükséglet terveinek kidolgozása, 5. azoknak a gyakorlati tapasztal; tokn к áll ndá általánosítása., melyek az egészségügyi ellátás fokozódó mennyiségi és minőségi fejlődéséből adódnak,^ A szocializmus építéséből adódó egészségügyi problémák Magyar- országon is szükségessé tették az önálló egészségügyi szervezési tanszék felállítását, miután a hazai tudományos életünk más területein is a tapasztalat azt bizonyította, hogy tanszék felállítása nélkül az illető tudományág nem fejleszthető, E problémakör elméleti vonatkozásaival az oktatás területén eddig a közegészségtani tanszék foglalkozott, amelynek azonban másirányú, főként környezetegészségügyi e-álkitüzásei^nem tették, lehetővé e tudományágnak fentebb vázolt kimerítő' elméleti és gyakorlati tanulmányozását. Az uj kormány- politika fokozottmértékben teszi szükségessé a dolgozók gyógyitó- megelóző és közegészságügyi-járványügyi ellátásának kiépítését és azoknak a szervezeti formálóiak /egyesített kórház-rendelőintézet, szakosított területi ellátás, folyamatos aktiv gondozás, közegészség- ügyi- járványügyi hálózat, egészségügyi felvilágositás stb,/ kialakítását, melyek a jelenlegi magyar viszonyok mellett is megvalósíthatók és továbbfejleszthetők. A szervezés elméletének megállpozása csak olyan szakembertől várható, aki részese volt. az., ilyen'irányú gyakorlati munka el indításának. ' Weil Emil az egészségügyi szervezés elméleti kérdéseivel márkáz 1920-as évek végén kezdett behatóan foglalkozni és az 1930- as években a dr, Schőnstein Sándorrral együtt megszervezett "Szocia- lista orvoscsoporf-ban tartott előadásaiban részletesen foglalkozott a magyarországi ás a nyugati kapitalista államok és gyarmati népek egészségügyi szervezetének elemzésével és kritikájával, továbbá egészségügyi felvilágosító előadásokat tartott az u.n. "Szakszervezeti ellenzék" csoportjaiban a munkásokat pusztító népbetegségekkel kapcsolatban ás rámutatott a társadalmi környezet és betegségek közötti összefüggésekre és arra, hogy a magyar nép egészségügye csak a társadalmi rendszer megváltoztatásával javítható meg,- Weil Emil a felszabadulás után a Budapesti Nemzeti Bizottság megbízásából január végén megszervezte az uene "Ötös Tanácsot", melynek elvitathatatlan érdeme, hogy a romokban heverő, járványoktól veszélyeztetett Budapest ás környéke egészségügyi ellátását megszervezte és a szétzilált egészségügyi apparátust újból működésbe hozta, az u.n, "tömborvosi rendszer" felállításával, mely a gyógyítást és megelőzést aktívvá tette 7és a lakossághoz közvetlen közelebb vitte /tetvetlenité- si akciók, rohammunkával eszközölt szemételtávolítás, a typhus elleni oltások megkezdése, egészségügyi szűrések megindítása, társadalmi felvilágosító munka és aktívák szervezése stb,stb,/. Az Ötös Tanács működésének, - melynek Weil Emil elnöke volt - köszönhető az a tény, hogy a heveny fertőző betegségek Budapesten nagypbb járványokká nem fejlődtek, A Népjóléti Minisztérium Budapestre jövetelével az Ötös Tanács Országos Közegészségügyi Tanáccsá bővült, melynek különböző általa megszervezett szakbizottságai újjászervezték a járványok elleni küzdelmet, a gyógyszerügyi ellátást, az antivenereás és tbcelleni küzdelmet, különösképen pedig az anya- és csoosemő védelmet, *j Ъ kJ
