Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1954. május 4., VII. tanácsülés - Az I. éves hallgatók felvételével kapcsolatos kérdések - Bejelentések, indítványok

az élelmezéshlgienét. a rákbetegségekre vonatkozó kötelező adat­szolgáltatást , a nyári gyermeknyaraltatási stb, és az egészségügyi intézmények ujjáépitéset„ Mint az Orvos Szakszervezet főtitkára 22 tudományos szak­csoportot szervezett, melynek jelentős szerepe volt a tudományos élet uj jáépitősében., Ennek, kiemelkedő eseménye volt a Magyar Élet­tani Társaság vándorgyűléseinek, valamint a Korányi Vándorgyűlések megindítása, t vábbá a Nemzetközi Orvosi Cent en ár is líag- nőt megszer­vezése,- A tudományos élet helyreállítását szolgálta továbbá az Orvosok Lapja, majd később a Népegészségügy és az Orvosi Hetilap újbóli megindítása, továbbá az Orvosi Dokumentációs Központ létesí­tése és egy magyarnyelvű szovjet referáló lap, a Szovjet Orvostudo­mányi Beszámoló kiadás?0 A munkásosztály jobb egészségügyi ellátásáért folytatott küz­delem centrumában szintén az Orvos Szakszervezet Szervező munkája állt. Már 1945-ben megindultak az üzemorvosi tanfolyamok, megkezdő­dött az üzemorvosi rendelők hálózatának kiépítése, továbbá az orvo­sok által végzett rendszeres egészségügyi felvilágosító munka a gyá­rakban, A bánya és iparvidékek elhanyagolt orvosi ellátásának javí­tására Weil Emil megindította az Egyetem segítségével a patronáló orvosi munkát«,- Pontos esemény volt 1949-bon a "Hévízi Orvoshet" megszervezése, melynek főtémája az orvosi réhabilitâtio problémája volt / a csökkent munkaképességű dolgozók munkábaállitása/0 A fa­lu egészségügyi helyzetének javítását szolgálta az orvosi falujáró mozgalom megszervezése, mely szintén az ő kezdeményezésére történt«, Jelentős szervezési munkát fejtett ki ;z orvosi továbbképzés megszer­vezésében is, Legjobb orvosszakértők bevon Isival továbbképző előadá­sok folytak az ország 150 helyen, brosúrák jelentek meg és ezt az orvosi továbbképző munkát a kórházak és rendelőintézetek köré cso­portosította ás c rendelőintézet és a körzeti orvos munkájának össze- kaposolása a későbbi körzeti orvosi munka megszervezésének alapelvé­vé vált. Weil Emil kezdeményezésére vezethető vissza a táppénz ta­nácsadó bizottságok megszervezése is, melyek a jelenleg is működő 4^hetes felülvizsgáló bizottságok elődjének tekinthetők és lehető­séget nyújtottak kiváló kórházi és rendelőintézeti szakorvosok utján a körzeti orvosok szakmai megsegítésére« Igen fontos volt az a kez­deményezése is, mely a keresőképtelenséget okozó betegségek diagnosz­tikájára és therápiájára vonatkozó ankétsorozat megszervezését ered­ményezte, A Szakszervezet révén megszervezte továbbá a komplex szak­orvosi brigádokat, melyekkel megismerték az ország valamennyi kór­házának munkáját és ki- lakitották az egészségügyi intézmények szak­mai ellenőrzésének alapvető módszereit. Végül az MNDSZ és a Vörös- kereszt bevonásával megteremtette az egészségügyi házi jgbizotti há­lózat kiépítésének rendszerét, közvetlenül az ostrom után, továbbá a véradó mozgalmat és a SZOT szociálpolitikai munkájába bekapcsolód­va ez élelmiszerüzletek, vendéglők, piacok környezetegészségügyi ellenőrzését. Weil Emil pályázatához 18 közleményt mellékéit * S közlemé­nyek egyrésze különböző szakfolyóiratok /Orvosok Lapja, Radiológia Hungarica, Üzemegészségügy, Szovjet Orvostudományi Beszámoló, Fog­orvosi Szemle, Kísérletes Orvostudomány/ elindításával kapcsolatban Íródott, E közleményeiben megjelöli azokat az utakat és hódosatokat, melyeknek szemelőtt tartásával a népi demokrácia akkori fejlődési szakaszában a közegészségügy legkülönbözőbb kérdései és problémái megoldhatók voltak« Közleményei másik részében a Magyar Népköztár­saság Alkotmányának szociálpolitikai vonatkozásaival, a Szovjetunió t l]Ç(5

Next

/
Thumbnails
Contents