Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1954. május 4., VII. tanácsülés - Egyetemünk létszámáról és káderpolitikájáról beszámoló
- 22 A bizottság feladata lesz: kidolgozni, hogy az egyetemi költség- vetés készítésének mik legyenek az alapelvei. Ezt még a nyár folyamán el lehet intézni és az ősszel már a Tanács bevonásával készülne el az uj költségvetés. Szögezze le a bizottság a gazdasági munka módszereinek alapelveit, hogyan kiván ebbe a Tanács beleavatkozni, mit kivánnak módosítani. A legközelebbi tanácsülésig kidolgozhatják és megvitathatják és akkor közvetlen kapcsolata lesz a Tanácsnak a gazdasági kérdésekkel és a gazdasági vezetés elveit a Tanács határozza meg és igy jobb lesz az ügyvezetés. A tudományos munkára ha a beruházásoknál van hitelfedezet, valóban külön tételként kellene ennek szerepelnie és azokat a tudományos ^izottság ellenőrzése mellett kell szétosztani. Megjegyzi, hogy ezt a kérdést azért tűzte napirendé, mert elengedhetetlen, hogy ezzel a kérdéssel a Tanács is foglalkozzék. * 4 V. Egyetemünk létszámáról és káderpolitikájáról beszámoló. I Dékán jelenti, hogy Pálfi József szem. osztály vezető elvtárs beszámolóját köriratban megküldte, Kérdezi van-e még a beszámolóhoz hozzáfűzni valója? J V Ni• UxAlU.WUltV Pálfi : a beszámoló március 13,-án kelt. A kari alcimen nem történt változás, a klinikai alcimen van változás. Kari alcimen a létszám 507, a klinikai alcimen márciusban, illetve április 1.-én 220 uj állást kaptak. Ebből 101 állás az orthopaediai klinika kórházi állásainak átszervezése, továbbá benne vannak azok a minőségi*fejlesztések, melyeket egyes intézetek kértek ps az ágyszám fejlesztés. A minőségi fejlesztés 65» Végeredményben a klinikai alcimen a létszám 2323. Együttesen tehát az egyetemi létszám 2830. Ebben a Költői részleg nincs benn, A központi gyakornokok száma 82 volt, azután 10 állást az eü. minisztérium elvett,jelenleg 72 központi gyakornoki állás van. Ebből 10-11 üres, arra az időre,tartalékolják, amikor a most végző VI.évesek megkapják irányításukat. A beszámoló másik része a káderpolitikával foglalkozik. Általánosságban folyik a káderekkel való foglalkozás, bár itt is különbség van egyes intézetvezetők között. Ez a kérdés döntő,jelentőségű, ezt át kell látnia minden professzor elvtársnak. A káderekkel való foglalkozás ott kezdődik, amikor az egyetemi tanár a hozzá beosztott emberekkel,nemcsak hivatalosan,minden problémát megbeszél. K káderekkel való foglalkozás terén kitűntek egyes intézetek, a legjobbak: Gömöri prof.,Radnót prof. ,Alf öldy prof, Gegesi Kiss?dékán, Glauber adj.^ Varga prof, és ^yiró prof. elvtársak, a professzorok egy része elhanyagolta a ha.- vi beütemezést, másik hiányosság, hogy a káderjellemzések egy része nem foglalkozik azokkal a konkrét problémákkal, kérdésekkel, ami a munkaterületen felmerül, ugyanakkor vannak benne olyan részletek, amik nem fontosak. A sulyçont azon van, hogy mint intézetvezető hogyan látja az intézetében dolgozó egyént, milyen perspektívát látnak az illetőnél. Ezek döntő tényezők, hogy bizonyos dolgokat egyes szervek hogyan bíráljanak el. Most nem távol álló szervek állapítják meg, hogy milyen egy dolgozó és ez végigkíséri az illetőt. Nagyon fohtos, hogy a foglalkozás ne kistrészletkérdésekbe menjen bele és ütemezés szerint történjék a beszélgetés és legyen meg ennek nyoma a személyzeti osztályon, hogy évről évre hogy fejlődik egyes ember szakmai és társadalmi vonalon. Kéri, hogy a havi beütemezés szerint a seemélyzeti osztály a jellemzéseket Megkapja, hogy tájékoztatást tudjon nyújtani a