Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1954. május 4., VII. tanácsülés - Miniszteri leiratok

- 6 ­nagy bérrendezésnél előfordulhat, bizonyos tartalékot képez­tek, hogy ezeket a hiányosságokat pótolni tudják. - Lényegében az Eü.Minisztérium az egyetemen, a többi egyetemekkel szem­ben, nem tudott bérrendezést csinálni. Ami az egyetem és a közkórházak közötti bérfeszültséget jelenti, az alsóbb kate­góriákban ez tudatos volt, mert a kórházak felé való irányí­tást ez alsóbb kategóriákban meg kellett könnyíteni. jtnitáx Zoltán: Gubi elvtárs hozzászólásának utolsó részéhez meg­jegyzi^ hogy ez hijján van a helyzet ismeretének, mert nem hiszi, hogy bármilyen magasabb fizetés a klinikáról elcsábí­taná az embereket a közkórházakba. Nem fognak elmennj&i, de elégedetlenül és jogosan elégedetlenül megmaradnak a klini­kákon, ahol magasabb nivóju, nagyobb munkát végeznek ke­vesebb fizetésért. «. Ratkóczy: a minisztérium képviselőjének szavai nem nyugtat­ták meg, nem lát semmiféle javulásra lehetőséget, csak nagy hibákat lát és ennek orvoslására nem lát módot. Rámutatott arra, hogy asszisztensei nem kaptak fizetésrendezést, el­vettek tőlük 240 Ft.-ot és adtak helyette 200 Ft.-ot, most gyógyító pótdij, ezelőtt szakmai pótdij és most azt választ­hatják, ami előnyösebb. Ez nem rendezés, holott rendezésre várnak másfél év óta. Fenntartja előbbi hozzászólását. Vál­toztatni kell azon, hogy az altisztek, takaritó személyzet 20-30 ft. javítást kaptak. Haranghy: nemcsak az egyetem és a közkórházak között van bérfeszültség, hanem az egyetemen belül is az elméleti in­tézetek- és klinikák között. Miért kellett nekik javaslatot tenni a besorolásra? Dékán: minden egyetemi dolgozótérint a bérrendezés az elmé­leti intézetek orvosain kivül és bizonyos kategóriákat el­tekintve. A személyzeti osztály vezető elvtárs felvilágo­sítást adhat. Pálfi: Ratkóczy professzor elvtárs hozzászólásában azt dom- bőrit otta ki, hogy egyáltalában nem kapott a röntgenklinika fizetésemelést. Ez nem igy van, mert 250-300 ft-os emelést kaptak, ami az alapfizetéshez számit, tehát igy a veszélyes­ségi pótlék is emelkedik. A rtg. aisszitenseknél tényleg az a helyzet, hogy a régi kulcsszám 786-905 Ft-os volt, mig az uj 720-920 Ft., a középarány 820, mig a réginél 848 volt; A középarány nemcsak rtg. asszinsztensi vonalon zuhant, hanem a gazdasági vezetőknél is, ugyanakkor a kisegítő mun­kaköröknél emelkedett. Helytelen volt, hogy szkaszervezeti vonalon úgy ment ki a bérrendezés kérdése, hogy a régi mi­nimumhoz számították az uj kulcsszám maximumát és ennyi emelkedésről beszéltek. Ugyanakkor eddig alcímenként volt a béralapjuk és tudtak egyenlíteni, mert egyes kategóriák­nál, mint pl. takaritó és kisegitő személyzet a maximumért sem tudtak emfeert kapni. Lehet arról vitázni, hogy ennek a bérrendezésnek hol vannak a hibái, de azért általánosság­ban az egyetem területét is érinti a fizetésemelés. A taka­ritó személyzet bére egyenlő országos viszonylatban. Az a szívóhatás, ami fennáll orvosi vonalon, ugyanaz vonatkozik a rtg. aisszitensekre is, nagyon felduzzadóban van a számuk és ezen az államvezetés ilyen módon is próbál javitani. Lé­nyegében kevesebb fizetést, mint eddig, senki sem kapott, sőt általánosságban mindenkinél emelkedés van 8-10-22 ?t-ban. Rusznyák: ebben a kérdésben a súlyos politikai hibát a ^za^^

Next

/
Thumbnails
Contents